Helyzetkép Kolozsvárról

A második alkalommal megrendezett Kolozsvári Magyar Napok egyik legérdekesebb, tartalmasabb, a város magyarsága szempontjából legfigyelemreméltóbb beszélgetés- sorozata a Romániai Magyar Közgazdász Társaság székházában zajlott le.

Meghívottak voltak: László Attila, alpolgármester, Boros János, az Euréka Egyesület elnöke, Kerekes Sándor, a Kárpátia MRKIK ügyvezető igazgatója, Illyés Szabolcs, a RegioConsult igazgatója, Boda Szabolcs, az Élő Erdély egyesület, elnöke. Moderátor Gáti Attila, a Kolozsvári RMKT, alelnöke.

A meghívottak a következő témákról értekeztek: Kolozsvár gazdasági mutatóinak szintje a hasonló méretű romániai városokhoz viszonyítva. Mi a város erőssége, és melyek a gyenge pontjai? A városi közigazgatás hatékonysága, a metropolis övezet érdekében a város jelenlegi határainak kiterjesztése. A megyei és városi közigazgatás együttműködése. Uniós pénzek lehívása kolozsvári illetve Kolozs megyei szinten. Regionális verseny a beruházásokért. Mit tudunk nyújtani a beruházóknak, és mire kellene, odafigyeljünk, mit kellene fejlesztenünk. A magyar beruházások, magyar cégek súlya a helyi gazdasági életben.

A felsoroltak mindenike a maga nemében kardinális érdeklődésre számíthat. De sajnos a nagyon őszinte, és sok problémát felvető beszélgetés, mely több mint két órát tartott, mégis csak egy nagyon vékony réteghez tudott eljutni. A vállalkozók egy része, de a hallgatóság is talán önhibáján kívül, a gazdasági életet érintő kérdésekben, nincs kellő képen tájékozódva. Ennek következtében hiába kap megfelelő információt, még sem tud vele kellő hatékonysággal bánni.

Az első három előadó jelentős tisztségeket töltött, tölt be. Ennek következtében beláthattak a hazai gazdasági és politikai élet vegykonyhájába, ahol nagyon sok minden eldől, ami az egyszerű, kisember életét is nagymértékben befolyásolja. Ők képesek voltak olyan jelenségekről beszélni, melyek ismerete tényleg hasznos lehet azoknak, akik a gazdasági vagy esetleg a politikai életben szeretnének megfelelő módon tájékozódni.

László Attila rögtön az elején ismertette, azokat a lépéseket, melyeket, mint RMDSZ- s tisztségviselő megtett. Egyenlő módon igyekezett annak érdekében tárgyalni, hogy a város levesse magáról azokat a hátrányokat, nehézségeket, melyek ezt a tárgyalási szabadságot gátolták. 2004-ben a végzős egyetemisták sorában készült közvélemény kutatás kimutatta, hogy kétharmaduk nemcsak a várost akarta elhagyni, de az országot is. Jelen pillanatban elsők között léptek annak érdekében, hogy normalizálják a középiskolai és felsőoktatási intézmények helyzetét.

Kolozsvár legnagyobb munkáltatója a Babeş- Bolyai Tudományegyetem 168 épületével, kiszolgáló személyzetével.

Gyakorlatilag Kolozsvárnak van egy 318000 állandó lakosa. 74-75 ezren jönnek be naponta, piacra, orvoshoz, napi ügyeik intézésére. Októbertől júniusig van 113000 egyetemi hallgató. Ezek az egyetemi hallgatók durván 9 millió eurót hagynak itt a város gazdaságában.

A külföldi vállalkozók általában olyan városokban, igyekeznek gyökereket ereszteni, ahol nem számíthatnak erős szakszervezeti jelenlétre. Kolozsváron a munkanélküliség 0,97%, a hivatalos adatok szerint.

Akkor folytak a tárgyalások a Nokiaval, és az ipari parkokkal, valamint más külföldi jelentkezőkkel, akiknek érdekük volt, a magasabb munkanélküliség, mert ők alkalmazták a munkásokat.

Ebben a periódusban létkérdés volt a felsőoktatás, ahol jól képzett fiatal munkaerőket képeztek ki. Ne legyen társadalmi konfliktus, amire a multiknak nincs szükségük.

Egy olyan térséget szeretnének létrehozni, ahol a város lakói biztonságban, jól érezzék magukat. Itt képzeljék el a jövőjüket, a gyermekik nevelését, mert fejlődni tudnak, meg tudnak élni. Ez nagyon sok munkát igényel. Mert egy települést úgy képzelni el, hogy azt egy vonallal be lehet határolni, és semmi köze nincs a mellette levő településhez, dőreség.

Az elmúlt 21 évben nem tudtuk behozni azokat a normálisnak tűnő nyugati társadalmi típusokat, amelyekhez egy olyan társadalom, mely nem élt egy központosított országban, hozzászokott. A polgármesteri hivatalban vannak a decentralizáció következtében azok az iratok, adatok, melyek a polgárok helyzetét tökéletesen számon tartják. Lakáskörülményeit, keresetét, egészségi állapotát, gyermekei számát, szülei helyzetét, együtt laknak, nem laknak együtt. Ha külföldön vállal munkát, és biztosítást kell, kössön, akkor az EU törvényei szerint közölnie kell a hajdani városának polgármesteri hivatalával a keresetét is.

Hivatalból megkapják keresetére vonatkozó adatokat. És mindazokat az adatokat, melyeket eltitkolni, a nyílt társadalomban, nem ildomos. Tehát az átvilágítás a legsötétebb szekuritáté korszakot is megszégyenítően sokkal pontosabb, mintsem sokan el tudnák képzelni. Ennek értelmében pontosan meg lehetne tervezni mindazon lépéseket, melyeket megtéve, az ország nyugodtan elérhetné azt a nívót, életszintet, amit egy tényleg civilizált, jóléti ország tud biztosítani lakosságának.

Itt talán jogosan feltehetnénk, azt a kérdést, a lakosság nagy részének életkörülményei, és itt nem beszélek az euró milliárdosokról, miért kullog jóformán mindenben az Európa Unió utolsó soraiban, messze lemaradva attól az életszinttől, ami még az úgymond válsággal is küszködik. De hozzánk, az egyszerű polgárhoz viszonyítva, ragyogóan élnek.

Jelenleg 4870 kolozsváriról érkeznek be az ilyen jellegű adatok. Ennyi tartózkodik tartósan Románián kívül. És munkavállaló. De, aki például koldulásból tartja el magát, nem is akárhogyan, azzal, mi a helyzet? Néma csend. Az, ha hazajön, akkor állami segélyt kap? Mert valamiből meg kell éljen.

Pillanatnyilag 92000 nyugdíjasa van Kolozsvárnak, de ez a szám az eljövendő években rohamosan növekedni fog. Ahhoz, hogy kiegyenlítsék ezt a társadalmi egyenlőtlenséget, szükséges a fiatalok számának növekedése. Ennek kellene megteremteni a lehetőségét. Itt kellene kialakítani tudatosan egy olyan politikát, mely számunkra hasznos lehetne. Itt játszik nagyszerepet az a réteg, mely az egyetemekre felvételizik, és el is végzi. Ennek következtében könnyebben tud elhelyezkedni jó fizetésért.

A város bevételeivel kapcsolatban. Például az autó, ingatlan és földadó 8%-ot tesz ki. A különböző kereskedelmi tevékenységek után fizetett adó 7%. A Kolozsváron működő cégek által befizetett ÁFA illetve az itt működő cégek alkalmazottjai után befizetett részaránya nagyon zavaros, mert az a 150 legnagyobb cég mindezeket az adókat egyenesen Bukarestnek fizeti ki, és ezekből a pénzekből Kolozsvár jóformán nem, lát semmit. Ennek ellenére az alpolgármester szerint, mégis fejlődik a kolozsvári magyarság. És idő kérdése, lekörözzük Marosvásárhelyt a magyarság nagyságának számarányában.

Ami az adót illeti, Bukarest és Temesvár után a harmadikok vagyunk, ami a visszaosztott pénzt illeti, abban a kilencedik helyen állunk. Bukarest mindenben tartja az első helyet.

Csomafáy Ferenc