Könczey Elemér karikatúrái

Huncut dolog a tehetség. Ha van, akkor könnyű úgy közölni az emberekkel a mondanivalód, hogy meg is értsék, amit el akarsz mondani nekik. Márpedig a tehetséges embereknek mindig volt, van mondanivalójuk a környezetükhez, amelyben élnek, és látják annak csillogó vagy árnyas oldalait.

A sokszorosítás felfedezésével ez a kifejezési forma szárnyakat kapott, és a nyomtatás fejlődésével mind több és több emberhez jut el.  Könczey Elemér, köszönhetően tehetségének, a körülményeknek, melyek körülveszik, nagyon sok emberhez szólhat. Bizonyította ezt az is, hogy a második alkalommal megszervezett Kolozsvári Magyar Napok által az Insomnia kávézó termeiben nagyon népes közönség előtt állította ki azokat a karikatúráit, melyek különböző alkalommal születtek meg. Az eseményt felvezető beszédében Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Operaház igazgatója bevallotta, életében sok kiállítást nyitott meg, de olyat, mely papír tapéta és papír asztalterítő formájában hordozza mondanivalóját, még soha.

A jelenlevők 10 év terméséből láthatnak egy válogatást, ami kétezer művet tartalmaz. Ezekkel fedték be a falakat, takarták le az asztalokat. A maga nemében egyszerű látogató számára meghökkentő lehet, de ha jobban megnézi az egyenként komolyan humoros mondanivalót, nem létezik, hogy ne gondolkozzon el azon, amit lát. Márpedig Könczey Elemérnek eleve szándéka az elgondolkodtatás, és a mosoly kicsalása a szemlélőből. Vérében van a mindennapok társadalmi ellentmondásait sajátos nyelvezetével elmondani. Talán ennek is köszönheti azt a sikert mely, jelenleg körülveszi Őt.

A házigazda szerepét Szántai János töltötte be. Eredeti mesterségére nézve orvos, most mint jóbarát, műkritikus szerepelt. Mint fogalmazott, pénzügyi válság, botrányok jellemzőek napjainkra, mégis, most az Insomnia kávézóban a humor értékét figyelhetjük meg. Szerinte Könczey Elemér nagy érdeme a humorérzék és a rajztudás egyesülése a tehetség jegyében. Ennek is köszönhető az a siker, melyet az alkotások minden jelenlevőben kiváltanak. Az alkotó görbe tükröt tár elénk. Röhöghetünk magunkon. Hol megbocsátó, hol megdöbbentő szituációt teremt.

Számomra az volt rendkívül beszédes, ahogy a főleg fiatalokból álló közönség fogadta a különleges tálalásban kapott művészi értéket tartalmazó műveket. A fali kárpitok nagyságát nem tudnám megbecsülni, de a rajtuk levő művészi értékek hatása tagadhatatlan, mint ahogy az asztalokon kiterített 70x70cm nagyságú papírterítők is úgy vannak megtervezve, hogy körbe ülve az asztalt, mindegyik oldala az ülő felé nyitott, a többi részt vagy oldalról, vagy fejjel lefele láthatod. Ily módon megteremtik egy olyan perspektivikus látásmódját az alkotásnak, mely a néző szemszögéből a szokatlansága következtében a vonalvezetést újszerű látásba helyezi, ezzel elérvén a művészet örök vágyát: úgy szólni a világról, ahogy előttem még senki.

Csomafáy Ferenc