Móricz Zsigmondra emlékeztek

Nagyvárad- Csütörtök délután a váradi Ady Endre Középiskola egyik osztálytermében szokásos havi összejövetelüket tartották a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesülete (PMNYE) irodalmi körének tagjai.

A napokban az egyik legnagyobb magyar realista író, Móricz Zsigmond élete és munkássága volt a témája a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesülete havi rendszerességgel megtartott irodalmi körének. Az „óra” kezdetén Szilágyi Magdolna ny. tanárnő, körvezető fényképeket mutatott az író szüleiről, majd látható volt Móricz Zsigmond falusi emberekkel a földosztás idején, Blaha Lujzával, a leányfalui háza előtt a kertben, második feleségével és leányaival, írótársaival, Csibével, aki az Árvácskát ihlette, idősebb korában a búzatáblában, három lányával, amikor már betegeskedett stb. A tanárnő ezúttal mellőzte a dátumot és az évszámokat, ehelyett inkább arra összpontosított, hogy Móricz Zsigmond hogyan szembesült a szegény és falusi emberek létével, sorsával, tapasztalta meg a valóság pozitív és negatív oldalait, s jutott arra a következtetésre, hogy a parasztembereket is művelni kellene, mert ugyanolyan mély érzelmekkel rendelkeznek, mint a nemesek vagy a gazdagok, de a nyomorúságukból nem tudnak kiemelkedni a félfeudális viszonyoknak betudhatóan. Az eleve halára itélt nemes eszmék gondolata természetesen a műveiben is megjelenik, például a Tragédiában, vagy a Sáraranyban, melyben Túri Dani ugyan anyagilag kezd kiemelkedni a többiek közül, akár vezéralak is lehetne belőle, de végül sajnos nem így lesz.

Hét krajcár

Szilágyi Magdolna természetesen beszélt a Hét krajcár című novelláról is (Hajbók Klára egyesületi tag emlékezetes előadásában meg is hallgathatták ezt a jelenlevők), melynek kapcsán megjegyezte: a történet akár úgy is végződhetett volna, hogy a két szereplő odaadja a pénzt a koldusnak, de a szerzőnek éppen az volt a célja, hogy megmutassa: a család annyira szegény volt, hogy még a kéregető alamizsnájára is rászorult.

Az összejövetelen egyebek mellett szó esett még Móricz első házasságáról is, melyet „gyötreles szerelem” jellemzett és válással végződött, viszont az írásba menekülés sokat számított az író később pályafutása szempontjából.

Ciucur Losonczi Antonius