A tér és a közgazdaságtan közötti kapcsolat

Nagyvárad- A napokban az RMDSZ Bihar megyei szervezete által alapított Szacsvay Akadémia közgazdaság-tudományi modulja keretében Pásztor Szabolcs, a Debreceni Egyetem oktatója tartott előadást.

A szervezők nevében Horváth Edit köszöntötte az Ady Endre Középiskola egyik osztálytermében megjelenteket. A meghívott előadó, Pásztor Szabolcs arra hívta fel a figyelmet: a tér és a közgazdaságtan közötti kapcsolat feszegetése egy speciális terület, mondhatni újszerű tudomány, mely egy friss nyomvonalon próbálja magyarázni a közgazdaság aspektusait. A követői abból indulnak ki, hogy fejlettségbeli heterogenitás jellemző nem csupán a Földön egészében, hanem a kontinenseken, sőt egy adott országon vagy településen belül is. Egyesek vezető szerephez jutnak, míg mások lemaradnak, mert nem tudnak profitálni a piaci dinamizmusból. Elméleti szempontból ennek a folyamatnak három kulcstényezője van: a regionális gazdaságtan, a telephelyelmélet vagy regionális mikrogazdaságtan, valamint az új gazdaságföldrajz. Az első megközelítés szerint míg régen a mainstream közgazdaságtant „egy pont gazdaság” (pl. vásárcsarnok) jellemezte, mindenütt hasonló feltételek voltak, csak egyetlen egységes ár volt a piacon, és kölcsönös volt a helyettesíthetőség, addig napjainkban a gazdasági szereplők egymástól bizonyos távolságra vannak, a tér eltérő pontjai eltérő adottságokkal rendelkeznek, az árak pedig szintén eltérőek és nincs egységes piac.

Kék banán

Telephelyelméletek a 19. század első harmadától kezdve alakultak ki, főbb szakaszainak képviselői Thünen, Weber, Lösch, Isard és Stöhr. Míg az első irányzat a mezőgazdaság térbeli elhelyezkedésére koncentrált, az 1970-es évektől komplex, egymástól kölcsönösen függő telepítési döntések születnek. A legjobb telephelyek manapság az ún. kék banánt alkotó London, Amszterdam, Frankfurt, Milánó és Barcelona, mely városok lokációjuk miatt sok tőkét vonzanak, a vállalatok pedig szinergikus hatást gyakorolnak. Létezik még az új gazdaságföldrajz elmélete is, melynek hívei szerint ahol erős a centrifugális hatás (immobil tényezők, ingatlanhasználati díjak, tisztán negatív externhatások) ott gazdasági szétterülés jellemző, ahol pedig koncentrálódás figyelhető meg, oda még több tőke áramlik, s ezen erők határozzák meg egy adott térség fejlettségi állapotát.

A közgazdász szakember felvázolta a földrajzi koncentráció egyik modelljét is, arra a következtetésre jutva, hogy az integráció kezdeti fázisában divergencia, majd konvergencia jellemző, és olyan tényezők játszanak fontos szerepet, mint a kereskedelmi költségek, a munkaerő mobilitás, a bérrugalmasság, valamint az előre- és visszacsatolások.

Ciucur Losonczi Antonius