17 órája
Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (videó)
A kormány arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön. Gulyás Gergely hozzátette, a kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy az ICC eltért az eredeti céltól és politikai bírósággá vált.
Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból
Forrás: MTI
Fotó: Koszticsák Szilárd
Gulyás Gergely az MTI-nek azt mondta: a felmondási eljárást, az alkotmányos és a nemzetközi jogi kereteknek megfelelően, a kormány csütörtökön kezdeményezi.
Fotó: Nicolas Tucat / Forrás: AFP
A Nemzetközi Büntetőbíróság „egy tiszteletreméltó kezdeményezés volt”, ugyanakkor az elmúlt időszakban azt látni, hogy – és erre a Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő elleni vádemelés a legszomorúbb példa – politikai testületté vált, tette hozzá.
A miniszter kiemelte: a kormány mindezt elfogadhatatlannak tartja, ezért úgy döntött, hogy nem kíván részt venni a Nemzetközi Büntetőbíróság munkájában.
Mint kifejtette, Magyarország eddig is sajátos helyzetben volt, mert szemben más ICC-tagállamokkal, az Országgyűlés soha nem hirdette ki a bíróság statútumát, így az nem a belső jog része. Mindezért a világos jogi álláspontunk az, hogy Magyarországon ennek alapján senkit letartóztatni, „senkivel semmilyen eljárást kezdeményezni jelenleg sem lehetne – mutatott rá Gulyás Gergely.
Közölte:
Magyarország az előbbi kétes helyzetet nem azzal kívánja felszámolni, hogy kihirdeti az említett statútumot, hanem a felmondási eljárás eredményeként elhagyja a Nemzetközi Büntetőbíróságot.
A miniszter kifejtette, az ICC tevékenysége kapcsán „komoly aggályok merültek fel” nemzetközileg is az elmúlt időszakban. A Nemzetközi Büntetőbíróságnak az Egyesült Államok, Kína és Törökország soha nem volt tagja, valamint az Egyesült Államok Kongresszusa is arról döntött, hogy kétpárti támogatással szankcionálni kívánja az ICC bíráit. Továbbá az európai partnerek között is, a leendő német kancellár vagy a hivatalban lévő lengyel miniszterelnök is világossá tette, hogy a kihirdetés miatt náluk fennálló belső jogi kötelezettség ellenére is semmibe vennék a bírósági döntést, és az izraeli kormányfőt szívesen látják.
Mindezek jól bizonyítják, hogy az ICC tevékenysége „eltért az eredeti céltól”, és miután „politikai bírósággá vált”, ezért Magyarország a jövőben nem kíván a tagja lenni
– mondta Gulyás Gergely.
A Nemzetközi Büntetőbíróság korántsem olyan független, amilyennek mutatja magát
Az ICC (International Criminal Court), vagyis a Nemzetközi Büntetőbíróság az 1998-ban elfogadott Római Statútum alapján jött létre 2002-ben. Székhelye Hágában, Hollandiában van. Az ICC nem helyettesíti az országok saját igazságszolgáltatási rendszerét.
A bíróság célja, hogy a felelősöket felelősségre vonja a bűncselekményekért, és megelőzze, hogy ezek a bűncselekmények megismétlődjenek. A Római Statútum nevű nemzetközi szerződés alapján működő Nemzetközi Büntetőbíróság a világ első állandó nemzetközi büntetőbírósága.
Az alapító szerződés, a Római Statútum négy fő bűncselekményre biztosít joghatóságot az ICC számára.
Ezek egyike a népirtás, amelyet a bíróság definíciója szerint az a konkrét szándék jellemez, hogy egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoportot részben vagy egészben elpusztítsanak tagjainak megölésével vagy más módon:
- a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérülést okoznak;
- szándékosan olyan életkörülményeket teremtenek a csoport számára, amelyek a csoport teljes vagy részleges fizikai megsemmisítését eredményezik;
- olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyek célja a csoporton belüli születések megakadályozása; vagy a csoport gyermekeit erőszakkal áthelyezik egy másik csoportba.
A Nemzetközi Büntetőbíróság üldözheti az emberiesség elleni bűncselekményeket is, amelyek olyan súlyos jogsértések, amelyeket bármely polgári lakosság elleni nagyszabású támadás részeként követtek el. A Római Statútumban felsorolt, az emberiesség elleni bűncselekmények 15 formája olyan bűncselekményeket foglal magában, mint
a gyilkosság, a nemi erőszak, a bebörtönzés, az erőszakos eltűnés, a rabszolgasorba taszítás – különösen a nők és gyermekek rabszolgasorba taszítása –, a szexuális rabszolgaság, a kínzás, az apartheid és a deportálás.
A bíróság rendelkezik a háborús bűncselekményekről is, amelyek a genfi egyezmények súlyos megsértését jelentik fegyveres konfliktus keretében, és amelyek közé tartozik például a gyermekkatonák alkalmazása, civilek vagy hadifoglyok megölése vagy kínzása, kórházak, történelmi műemlékek vagy vallási, oktatási, művészeti, tudományos vagy jótékonysági célokra szánt épületek elleni szándékos támadások irányítása.
A negyedik eset, amely a szervezet joghatósága alá tartozik, az agresszió bűncselekménye. Ez egy állam által egy másik állam szuverenitása, integritása vagy függetlensége ellen alkalmazott fegyveres erő. Ezt a bűncselekmény-meghatározást a Római Statútum módosításával fogadták el az ugandai Kampalában 2010-ben.
A ICC működéséről, tagjairól itt olvashat bővebben.
Benyújtották a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésről szóló törvényjavaslatot
A Külgazdasági és Külügyminisztérium a kormány döntése alapján elkészítette és immár be is nyújtotta az Országgyűlésnek a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésről szóló törvényjavaslatot – jelentette be a tárca vezetője, Szijjártó Péter csütörtökön Budapesten.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a miniszter kijelentette, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság „lejáratta nemcsak saját magát, hanem az egész nemzetközi bírósági rendszert azzal, hogy egy nyíltan antiszemita döntéssel nemzetközi körözést adtak ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel szemben”.
Ezen döntéssel a Nemzetközi Büntetőbíróság egy politikailag motivált intézménnyé süllyesztette le a nemzetközi bírósági rendszert. Mi, magyarok pedig egy politikailag motivált bírósági rendszernek nem kívánunk a részei lenni
– szögezte le.
„Ezért a kormány úgy döntött, hogy kezdeményezi a római statútum felmondását, és így Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból” – tette hozzá.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a kormány döntése alapján a Külgazdasági és Külügyminisztérium elkészítette az erről szóló törvényjavaslatot, amelyet a mai napon be is nyújtottak az Országgyűlésnek.
Tájékoztatása szerint a parlament még április vége előtt el tudja kezdeni a törvényjavaslat tárgyalását, majd május végén ki is írhatják erről a szavazást, ezt követően pedig az ENSZ-t is értesíteni fogják.
„A nemzetközi jogszabályok értelmében ez a lépésünk egy esztendő múlva fog hatályosulni” – mutatott rá.
„Magyarország nem kíván egy politikailag motivált, politikai eszközzé lefokozott nemzetközi bírósági rendszer része lenni” – összegzett.
Reagált a Nemzetközi Büntetőbíróság Magyarország kilépésére
A Nemzetközi Büntetőbíróság Benjámin Netanjahu elleni letartóztatási parancsa körüli vita újabb fordulópontjához ért. Az ICC részes államainak közgyűlése határozottan felszólította a tagországokat kötelezettségeik teljesítésére, különös tekintettel Magyarország döntésére, hogy kilép a
Alapvető fontosságú, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) működését biztosító Római Statútum minden részes állama eleget téve kötelezettségének ne engedje be területére Benjamin Netanjahut anélkül, hogy teljesítené a bíróságnak az izraeli kormányfő letartóztatására és átadására vonatkozó határozatát – jelentette ki Paivi Kaukoranta, a részes államok közgyűlésének (ASP) elnöke azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány arról döntött, Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból, a Magyar Nemzet cikkében olvashat további részleteket.
