2013.02.12. 18:25
Kamatozó tapasztalat
Rusu P. Gabriella harminc éven keresztül balerina volt a Kolozsvári Magyar Operában. Ez alatt az idő alatt hatalmas tapasztalatra tett szert. Ennek köszönhetően kérték, fel vegye át a balettkar vezetését.
Rusu P. Gabriella harminc éven keresztül balerina volt a Kolozsvári Magyar Operában. Ez alatt az idő alatt hatalmas tapasztalatra tett szert. Ennek köszönhetően kérték, fel vegye át a balettkar vezetését.
Melyek a balettiskolai tapasztalatai?
1981-ben végeztem Valerica Căpraru, Sípos Erzsébet, Fodor Tibor, Dombi Imre, Hary Erzsébet tanítványaként.
De a valódi nagymester számára Valkay Ferenc balettmester volt. Ő hozta a legtöbb újdonságot a Kolozsvári, akkor még Állami Magyar Operában.
A balettiskolában az orosz balett klasszikus mozgássorát tanulták meg. A fiatal Gabriellának a karakter tánc tetszett jobban, ezt szerette.
Hogyan alakult a Rusu Gabriella balerina sorsa?
Pályája elején Bukarestben dolgozott, ahol megismerkedett a revü stílussal, Cornel Patriciu mesterrel.
’82-ben visszatért Kolozsvárra, és úgy érezte, a magyar opera, ahol édesapja 40 éven keresztül balett- táncos volt, lehetőséget biztosít a művészi munkája számára. Megtanulta a repertoárt, Pintér Jenőtől a steppelést.
A ’90-es években Kolozsvárra kerül az Operaház balettmestereként Valkay Ferenc, akivel elkezdődik egy új balett stílus, mely meghatározza a balettkar kifejezési stílusát is. Valkay Ferenc részben csodálója és gondokozásában is követője volt Maurice Béjartnak.
(Maurice Bejart francia balett művész, koreográfus, író, rendező és szövegíró. A klasszikus, kortárs, modern és a neoklasszikus stílust képviselte. Társulatában legkülönbözőbb nemzetiségű, kiváló táncosokkal dolgozott együtt. A férfi balett rehabilitálását tűzte ki célul. A művészektől megkövetelte az akadémikus tánc tökéletes tudását és a neoklasszikus irányzatok átvételét is. Előadásai egyesítették a zenét, a lírát, a színházat és a koreográfiát. Béjart alkotásait nagyban befolyásolták lelki szenvedései és az elmúlás, a halál gondolata. Stílusára jelentősen hatottak a világ táncai. Balettjeit klasszikus alapra építette fel, esztétikája pedig abban újított, hogy nem használt kosztümöket, és a színpadi dekoráció modern volt. 1994-től haláláig tagja volt a francia Szépművészeti Akadémiának Académie des Beaux-Arts français).
Új kifejezési formák keresése a tánc világában
Valkayval dolgozni abban az időben szenzációs érzés volt. Új kifejezési formát fogalmazott meg a Kolozsvári Magyar Operában. A táncosok közül Jakab Melinda balerina, majd koreográfus volt az, aki a legjobban átlátta, mit is szeretne Valkay Ferenc megvalósítani.
A balettkar, az idő előrehaladtával, eszköztárában is követni tudta a tánc világában megtörténő változásokat, amit a közönség is észlelhetett. Az operaház terme megtelt nézőkkel.
Mit tekint sikernek a művész?
Rusu Gabriella számára a legnagyobb sikerélmény összekapcsolódik a tapssal. A produkció alkalmával felhangzó tetszésnyilvánításnál nagyobb fizetséget, elismertséget nem is lehet elképzelni. A felcsattanó tapsnak az intenzitásából le lehet mérni a produkció sikerét.
Mi a siker titka?
A Kolozsvári Magyar Opera nagysikerű Újévi New York- Párizs-Kolozsvár Revü- Kabaré rendezője Gombár Annamária rendkívül nagy hangsúlyt helyezett az igen tehetséges táncosokból álló balettkarra, melynek koreográfusa a többszörösen bizonyító Jakab Melinda, akinek elgondolásai szárnyakat adtak az előadásnak. De ehhez kellett egy olyan egyén, aki kellő „szigorral” és alázattal karban tartsa mindazokat a megvalósításokat, melyek kiötlője a rendezővel együtt, Jakab Melinda és Rusu P. Gabriella volt. Ekkor kapott szívesen vállaló szerepet Rusu P. Gabriella, akihez ugyanis az operettek tánc- számai közelebb álltak. Ezeknek a beállítását, a pergő, helyenként fergeteges lüktetést kérő rendező elvárásait teljesítő Gabriella is megbátorodott, a táncosokkal foglalkozva. Amit csinált, azt szeretettel és kitartással tette, melynek megvolt az eredménye. Amihez az is kellett, hogy minden nap a balett teremben kitartóan dolgozzanak, amelynek alapja mégis a klasszikus balett. Amelyet, ha jól ismerünk és uralunk, akkor lévén nyelve nemzetközi, bármit el tudunk mondani a színpadon. Azon a színpadon, melyet minden előadó művésznek uralnia kell. Ehhez szükséges a színpadi gyakorlat minél magasabb fokú elsajátítása, a már megszerzett tudás birtokában való megnyilvánulás művészi fokon való továbbadása. Mindez a közönség iránti szeretettel kell, párosuljon, elérvén azt a hatást, amit csak színházban vagy operában elérni lehet. Ha szereted a közönséget, azt a közönség megérzi, és tapsával hálálja meg.
Mit jelent jó balett-pedagógusnak lenni?
Mint pedagógus, ha nem szereted azt a mesterséget, akkor nem is tudsz eredményt felmutatni. Ha szeretettel és kitartással, kellő tudás birtokában tovább tudod adni mindazt, amivel tanítványod el tudja érni vágyait, akkor a pedagógiai megnyilvánulásod nem volt hiába való.
A művészi életben mindig is volt tehetségkutatás. Ha valahol rábukkannak egy tehetséges gyerekre, akkor azt már segítik, hogy a tehetsége kibontakozzon. Fontos szerepük van a tanítóknak – tanároknak, papoknak és vidéken élő értelmiséginek.
A művészetben legnagyobb fizetség a taps, és a művész iránti szeretet megnyilvánulása. Ennek érekében a valódi előadóművész mindent megtesz közönség tiszteletének elnyerése érdekében.
Visszatekintés: melyik volt a legjobb alakítása?
Rusu P. Gabriella véleménye szerint legjobb alakítása Kenessey Jenő: A keszkenő című táncjátékában volt, melyet annak idején, mint vendégrendező Harangozó Gyula rendezett a Kolozsvári Magyar Operában. Ő a Marikát, a fogadósné szerepét táncolta.
Vágya, ezt a táncjátékot felújítani, mert a magyar balett irodalom egyik értékes alkotása, amely a ma közönségének is tudna újat mondani.
Csomafáy Ferenc