Kiskáté projektmenedzserek számára

Éles, tiszta képet rajzoló gyorsfényképet kaphattak a határ menti európai uniós fejlesztési projektek helyzetéről azok, akik részt vettek a PKE-n egy finanszírozási program záró eseményén.

Bár a román és magyar határ menti térségek közös fejlesztése a cél az úgynevezett HU-RO finanszírozási programokban, amelyeket az Európai Unió pénzel, a magyar fél lényegesen jobban áll a lehívott támogatások tekintetében. Erről is szó esett tegnap annak a projektnek a zárókonferenciáján, amely épp a regionális pénzalapok hatékonyabb felhasználását célozta. A záró esemény jóval többet nyújtott a hallgatóságnak, mint a hasonló más projektösszegző rendezvények.

Képzési anyag

A Szegedi Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem együttműködésében valósult meg a TERRA (Towards an Effective Regional Resource Allocation) elnevezésű program, amelynek fő célkitűzése az EU 2014–2020-as támogatási kiírásaira való felkészülés elősegítése volt. A program tavaly áprilistól mostanáig futott, 49.000 eurós költségvetéssel, amelyet szinte teljes egészében az Unió állt. A TERRA program keretén belül kérdőíves módszerrel feltérképezték, milyen gondokkal szembesülnek az uniós pénzekre pályázók, majd módszertani útmutatásokat állítottak össze. Ebből képzési anyag is készül jelenleg, ami azt jelenti, hogy a sikeres uniós pályázás hatékonyabban oktatható is lesz. Lényegében tehát a TERRA pályázat finanszírozásával azt pénzelte az Unió, hogy mások ennek nyomán jobban pályázhassanak majd.

A zárókonferencián dr. János Szatmári Szabolcs, a PKE rektora is azt hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy a projekt eredménye, azaz az elkészült anyagok eljussanak a célcsoporthoz, a pályázni szándékozókhoz. A tréningprogram kifejlesztése most zajlik. Tapasztó Dénes, a Szegedi Tudományegyetem képviselője a PKE-n tartott záró eseményen elmondta: még mindig bonyolult a pályázati pénzek megszerzésével kapcsolatos uniós elvárási rendszer, ráadásul az előírásokon a tagállamok még csavarintanak is egyet rendszerint. Ráadásul vannak külön problematikus szakterületek, amelyek esetében a támogatásokat nem, vagy nem eléggé tudják lehívni. Ismeretes, hogy Románia különben is utolsó helyen van az Unió által kínált rengeteg támogatási pénz lehívásában. A TERRA révén az eljárások dzsungelében való eligazodást próbálták megkönnyíteni.

Hogy áll a szénánk?

Zakota Zoltán, a PKE oktatója áttekintést is nyújtott arról, hogyan állunk most, amikor épp lezárul a HU-RO pályázatok 2007-2013-as időszaka, s újabb kiírások jönnek. Felvázolta: 1989 után először a PHARE-CBC, majd az Interreg programok révén kínált fejlesztési pénzeket az Unió térségünknek, az uniós csatlakozást követően pedig a HU-RO programokon keresztül. A jelzett időszakban 363 olyan támogatási kérelmet hagytak jóvá, amely a román-magyar határsávban megejtendő közös fejlesztéseket célozta. Ebből 129 érkezett Romániából, 234 pedig Magyarországról. E számadat mellett az összes többi statisztika is azt mutatja, hogy a romániai határ menti megyék inaktívabbak most is, mint a magyarországiak, s kevesebb közös projektet kezdeményeznek. Ez alól csak Bihar megye kivétel, amely jobban áll testvérmegyéjénél, Hajdú-Biharnál. A 2007–2013 időszakban következésképp a mai Magyarország területére több uniós támogatás jutott, az arány 3 az 1-hez.

Dr. Szilágyi Ferenc, a PKE képviselője előadásában azt hangsúlyozta: a helyes fejlesztési irány földrajzilag nem Kelet felé halad, mindig Nyugat felé érdemes törekedni.

Szeghalmi Örs