2013.10.07. 16:36
Épület avatóünnepség
Az Erdélyben élő magyarság az eltelt évtizedekben megtanult magában ünnepelni, kellő méltósággal fogadni mindazt a figyelemre méltó érdeklődést, mely feléje irányul.
Az Erdélyben élő magyarság az eltelt évtizedekben megtanult magában ünnepelni, kellő méltósággal fogadni mindazt a figyelemre méltó érdeklődést, mely feléje irányul.
Nem volt ez másként Kolozsváron sem, mikor is ünnepélyes keretek között felavatták a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem új épületét. Az ünnepségen részt vett Dr. Semjén Zsolt Magyarország miniszterelnök–helyettese, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége. A történelmi egyházak vezetői, magyarországi és hazai egyetem vezetői, képviselői, hazai politikusok is részt vettek a Sapientia új épületének felavatási ünnepségén. A moderátor szerepét Laczkó Vass Róbert, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze töltötte be.
Dr. Tonk Márton, a Természettudományi és Művészeti Kar- dékánja nyitó beszédében visszaemlékezett az egyetem indulására, mikor 13 évvel ezelőtt a János Zsigmond Kollégium dísztermében tartották az évnyitót. Miután építkezni kezdtek, egyetemet, identitást és közösséget teremtettek. Motivált, jól felkészült, elkötelezett oktatókat választottak. Jelenleg 400 fős az akadémiai közösségük. Munkájuk eredményeként letették névjegyüket a magyar felsőoktatás asztalára. Neveléssel identitást és összetartozást valósítottak meg. Köszönetet mondott a magyar kormánynak, a magyar választó polgároknak és mindenkinek, aki hozzájárult az erdélyi önálló magyar felsőoktatás megteremtéséhez. Az egyetem tanárai és hallgatói teremtették meg ezt a közösséget. Sikereket értek el. Nélkülük a mai ünnepségre nem kerülhetett volna sor.
Kató Béla, az Erdély Református Egyházkerület püspöke, a Sapientia Alapítvány elnöke Orbán Viktor hajdan mondott szavait idézte: „Nekünk magyaroknak akkor volt jó világ, amikor az építők voltak többen.” Az erdélyi magyarság olyan intézménnyel rendelkezik, ahol otthon érzi magát. Ne utasítsák, hogy neveljen, tanítson. Visszaemlékezett arra az időre, amikor az építkezést kezdték, és kerestek egy telket, melyre építkezzenek. Amikor kiderült, milyen célra használnák fel, akkor a vásár nem jött létre. A Református Egyház visszakapott bizonyos területeket, épületeket. Így kapták vissza azt a területet, melyre felépíthették ezt az impozáns épületet. Olyan korban élünk, amikor a magyarság, az erdélyi magyarság válságban van. Ki lehet jutni a válságból, ha keményen dolgozunk, és képesek vagyunk áldozatot hozni. Ez az épület akkor épült fel, amikor Magyarország súlyos válságban van. Mégis áldozatot hozott. Áldozat nélkül nincs jövő, nincs élet. A válságból való kijutásban ennek az egyetemnek szerepe van. Minden fiatal tehetségre szükség van - hangsúlyozta Kató Béla.
Dr. Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora figyelmeztetett, hogy fontos megvédeni azokat az építkezési műemlékeket, melyek erősítik identitás tudatunkat. De ugyan olyan fontos, hogy élhető épületeket és tereket hozzunk létre, ahol a fiatal oktatók, hallgatók jól érezzék magukat, és otthont teremtsenek maguknak. Az önálló magyar oktatás kilépett a lehetőségek köréből, mindenkori életünk része, sőt hamarosan a múltunk része lesz.
Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hivatkozott arra a válaszra, ami egy felvetett kérdésre vonatkozik. Mint mondta, Magyarországon nekünk szegezték a kérdést, minek magyar egyetem, minek magyar oktatás. Mivel magyarnak születtünk, kötelességünk a magyar nyelvet, kultúrát megőrizni. „ A magyar nyelv zsenialitásának tulajdonítható, hogy a magyarság számarányán felül adott Nobel-díjasokat”. A magyar nyelvnek hajlékonysága, zsenialitása van. Ha nincs egyetem, akkor nem alakul ki olyan értelmiség, mely a közösséget tudná képviselni. A Sapientia megtette azt, ami a magyarság fennmaradásához szükséges. „ A Sapientia a magyarság megmaradásának fundamentuma és szimbóluma”. A második Orbán kormány biztosítja az egyetem fennmaradását és bővítését. „Az erdélyi magyarság legyen biztos abban, hogy számíthat Magyarországra, a magyar kormányra, és mi is számítunk önökre.”
Díjátadás következett. Kató Béla felolvasta a szenátusi határozatot, mely alapján posztumusz Bocskai –díjba részesítik a Sapientia EMTE első rektorát, Tonk Sándort. A díjat az özvegye vette át. Dávid László rektor által felolvasott szenátusi határozat értelmében Bocskai- díjat adományoztak Dr. Szilágyi Pál professzornak, az egyetem volt rektorának, jelenleg rektori tanácsosnak. Poszt mortem tiszteletbeli professzori címet kapott dr. Bege Antal, a marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kar docense. Kiváló oktatói díjban részesült dr. Tapodi Zsuzsa, a csíkszeredai Gazdasági és Humántudományi Kar docense.
Az ünnepség hangulatát emelte a Loose Neckties Society magyar színészzenekarnak az eseményhez illő zenéje.
Csomafáy Ferenc