Vivát, Csokonai Vitéz Mihály

A Kolozsvári Állami Magyar Színház vezetőségének tiszteletre méltó gondolkodását tükrözi a valamikori belső munkatárs, Keresztes Attila meghívása, hogy Csokonai Vitéz Mihály, a magyar felvilágosodás egyik kiemelkedő fiatal lángészének igen ritkán játszott színdarabját „Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak” énekes bohózatát nagytermi előadásban rendezze, mutassák be a 2014-2015-ös színházi évadban.

Szereposztás: Karnyó, egy idős kalmár- Balla Szabolcs. Karnyóné , felesége Bíró József. Samu, ezeknek fiuk, aki bolond Váta Loránd. Lipittlotty: Hatházi András. Tipptop: Bogdán Zsolt. Lázár, boltos legény: Dimény Áron. Boris, szobaleány: Kántor Melinda. Csokonai Vitéz Mihály: Laczkó Vass Róbert. Tündér, Tündérfi: Vatány Zsolt, Marosán Csaba, Sigmond Rita, Árus Péter, Pethő Anikó.

Díszlettervező: Fodor Viola, jelmeztervező Bianca Imelda Jeremias. Zeneszerző: Kazár Pál. Zenei vezető: Incze G. Katalin. Koreográfus: Sinkó Ferenc. Ügyelő: Böjthe Pál.

Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című alkotás három felvonásos komédia, az első magyar tündérbohózat. Hőse, egy gazdag kanizsai kereskedő felesége, azt hiszi, hogy özvegységre jutott, mert uráról már két éve nincs hír. Az öregasszony kezéért és pénzéért ketten versengenek: Tipptop és Lipittlotty, a két szeleburdi. Karnyóné az utóbbiba szerelmes, még tartozásait is elnézi neki. Lipittlotty kikotyogja vetélytársa előtt a szerencseszámait, amiket megjátszott a lottérián, és ez lesz a veszte. Tipptop elhatározza, hogy lejáratja vetélytársát: elhiteti vele, hogy kihúzták a számait. Közben egyezséget köt Borissal, a szobalánnyal: megígéri, hogy ha ő lesz a ház ura, az öregasszony halála után elveszi Borist feleségül. Számtalan bonyodalom keletkezik. Szerencsére leszáll a földre Tündér és Tündérfi, akik új életre támasztják a halottakat.

Az irodalomkritikusok szerint Csokonai Vitéz Mihály ismerhette Haffner Fülöp bécsi író tündérbohózatait, és az osztrák-német énekes játékok mintájára ültette át drámairodalmunkba a „tündéries” elemet. Komédiáján jól érződik Haffner, valamint Kotzebue egyik vígjátékának hatása. A múlt század közepén a Karnyónéról egy kritikusa így írt: „olyan modern, minden színpadi esetlenségével együtt, hogy valójában közelebb áll hozzánk, mint bármi, amit a vígjáték műfajában a következő száz év magyar irodalma létrehozni tudott”.

Csokonai Vitéz Mihály a magyar kultúrában jelentős helyet tölt be, mégis az utókor nem volt képes megfelelő módon értékelni. Kolozsváron több évtizeddel kell visszamennünk emlékezetünkben, hogy felelevenítsük Kovács Ildikó kitűnő, szellemes bábszínházi rendezésében „Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak” című előadást, melyet több évadon keresztül kirobbanó sikerrel adtak elő. Bizonyítván, a magyar irodalom halhatatlan gyöngyszemei a ma emberének is tud felejthetetlen értékeket felmutatni.

Keresztes Attila megfogalmazása szerint, az 1799-ben írt darab gyakorlatilag egy groteszk- abszurd szöveg, melyet a mai színház nyelvén egészen jól meg lehet szólaltatni, a nyelvújítás előtti magyar szöveg nehezen érthetőségének ellenére. A rendező az eredeti szöveget megtartja, vendégszövegeket írt hozzá, szójátékok révén kapcsolja a mához.

A ma nézője felszabadultan tekintheti meg a Kolozsvári Állami Magyar Színház legújabb produkcióját.

Csomafáy Ferenc