Húsvét vigíliája: öröm, élet és igazság

Nagyvárad- Húsvét vigíliája tűzszenteléssel kezdődött a Székesegyház előtti téren és a húsvéti gyertya előkészítésével, amit a virrasztás követett az igeliturgia keretében. Az ünnepi szentmisét Exc. Böcskei László, a nagyváradi egyházmegye püspöke celebrálta.

Húsvét ünnepe a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból, s ezzel minden embert megváltott bűneitől, és mindenkit meghív az örök életre. Miután bűnbánatban végigjárták a nagyböjt idejét és átélték a nagyhét megrendítő eseményeit, a nagyváradi római katolikus hívek is nagyszombaton este elérkeztek húsvét vigíliájának a megünnepléséhez, a virrasztáshoz, mely az egyházuk liturgiájának csúcspontját jelenti. Az egyházi előírásoknak megfelelően, ezt a virrasztást nagyszombat este naplemente után lehet megkezdeni és húsvétvasárnap reggel a napfelkelte előtt be kell fejezni. Erre, a felépítésében gazdag s szimbólumokkal telített szertartásra és a szentmisére több időt szánnak, mint általában a liturgikus ünnepléseikre, hiszen a legszentebb éjszaka a feltámadáshoz vezet, mely életünkben a nagy átvonulást jelenti, és valósítja meg a sötétségből a világosságba.

A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából, a jelenlegi liturgikus rend pedig a IV. századra vezethető vissza. A lucernárium, vagy fényünnepség keretében a Székesegyház előtti téren egyedül a parázsló szén világított, s az arról vett tűzzel Exc. Böcskei László meggyújtotta a húsvéti gyertyát. Ezután a papság és a hívek az égő gyertyával, mely az élő Krisztust jelképezi, bevonultak a Bazilikába. A fényünnepség kiemelkedő része volt a húsvéti öröm meghirdetése, az Exsultet eléneklésével. Az ünneplők üdvtörténet nagy állomásainak felidézésével Isten hűségére gondoltak, aki nem hagyta el népét, hanem előkészítette és megvalósította az emberiség megváltását. Kiemelkedő részét képezte az igeliturgiának a Vörös-tengeren való átvonulásról szóló megemlékezés. Ezt a két első részt a hívek sötétben, csak égő gyertyával a kezükben követték. A dicsőség-himnusz beéneklésével, a húsvéti öröm jeleként lett világosság a Székesegyházban, szólalt meg az orgona, zúgtak a harangok és a csengők.

Rendkívüliség

A keresztség liturgia keretében az egyházmegye főpásztora megszentelte a vizet, és az egybegyűltek megújították keresztségi fogadalmaikat, vagyis ismét hitet tettek Isten és amellett, hogy ellentmondanak a sátán kísértésének. Az újjászületés jeleként a püspök szenteltvízzel hintette meg a jelenlevőket, és a főbejárathoz is szenteltvíz került.

Ezt követte az eucharisztia liturgiája, vagyis maga a szentmise, amikor a feltámadott Krisztus szentségi alakban is megjelent és táplálékul adta testét a szentáldozásban. Homíliájában Mons. Fodor József általános helynök azt mondta: húsvétkor Krisztus a győzelem zászlaját lengeti, melyre az a három szó van hímezve, hogy öröm, élet és igazság. Öröm, mert feltámadt, és ezáltal a halál verességet szenvedett. A húsvét emellett az örök tavasz ünnepe is, valamint a diadalé, mert az igazságot és szeretet hirdető Krisztus mennyei világossága legyőzte a sötétséget- hangsúlyozta. A hagyományokhoz híven a mise után a feltámadási szertartás következett, amely a feltámadás örömhíréről való tanúságtételt jelentette. Ez a sajátságos ceremónia a szentsírnál kezdődött egy zsoltár eléneklésével, majd a főoltártól indult a körmenet. A végső áldás után az eledelek megáldásával ért véget a húsvét vigíliája.

Ciucur Losonczi Antonius