Váradon a Bányavidék trilógia szerzője

Szombaton délután közönségtalálkozó keretében Székely Csaba drámaíróval beszélgetett Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője és Simon Judit színi kritikus, a Riport kiadó igazgatója.

A XXIV. Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében lezajló közönségtalálkozót a Szigligeti Színház stúdiójában tartották meg. Székely Csaba beszélt gyerek- és ifjúkoráról, irodalmi pályafutásának kezdetéről. Mint kiderült, kortárs magyar írók paródiájával kezdte írói pályafutását, majd megnyerte a BBC által meghirdetett rádiójáték-pályázatot a Szeretik a banánt, elvtársak? című drámájával. A beszélgetés legnagyobb részében a Bányavirág, Bányavakság és Bányavíz drámatrilógiáról, e művek keletkezéséről, fogadtatásáról, sikeréről és üzenetéről osztotta meg gondolatait Székely Csaba a beszélgetőtársak kérdéseire válaszolva. A Bányavízből részletet is felolvasott Székely Csaba és Szűcs László.

Megfelelési kényszer

Műveinek fogadtatása kapcsán a meghívott elárulta azt, hogy általában nagy sikernek örvendenek ott, ahol bemutatják, ugyanakkor azonban a Bányavíz című darabjának bemutatását maga Vidnyánszky Attila, a budapesti Nemzeti Színház főigazgatója állíttatta le, mondván, hogy az a keresztény konzervatív értékekkel szembe menő blaszfémia. Székely Csaba meglátása szerint jelenleg Magyarországon nagyon erős a megfelelési kényszer egyfajta képzelt keresztény-konzervatív értékrendnek, és sokan a kortárs drámákat nem művészetként, hanem lejárató kampányként értelmezik és kezelik. Kifejtette továbbá, hogy a magyarországi színházi szakma skatulyázásokkal él, mindenkit el kell helyezni valamilyen dobozban. Mint mondta, ezért van az, hogy ő sem lehet egyszerűen magyar író, hanem szükségszerűen romániai magyar íróként van elkönyvelve. A beszélgetés utolsó harmadában legutolsó művéről, a Vitéz Mihályról beszélt a szerző. Mint elárulta, igyekezett Mihály vajda alakját hitelesen ábrázolni, annál is inkább, mert a valóságban egészen más személyiség volt és egészen mások voltak a mozgatórugói, mint amilyennek a történetírás igyekszik őt ábrázolni. „Őt nem érdekelte a románok sorsa, hanem csak az érdekelte, hogy terjeszkedjen” – fogalmazott Székely Csaba. A szerző végezetül egyesült államokbeli tapasztalatait osztotta meg a kis számú közönséggel.

Pap István