Az adventi kör lassan bezárul

Szombat este a negyedik gyertyát is meggyújtották a Székesegyház előtti téren levő adventi óriáskoszorún. Bakos Gábor nagyvárad-újvárosi káplán elmélkedett, közreműködtek a családosok.

Bakos Gábor atya, a Szent László plébániatemplom segédlelkésze elmélkedésében egy időórához hasonlította az adventi koszorút, mely arra figyelmeztet, hogy valaki el akar jönni hozzánk, mindannyiunk szívébe. Azt tanácsolta: engedjük, hogy a Szentléleknek a tüze járja át testünket, tisztítsa meg a bűnnek a gyökerétől, hogy hozzon fényt, hozza el számunkra a Megváltót, aki ott áll szívünk kapujánál, és kopogtat, szállást kérve. Egy alkalomhoz illő történet elmesélésével ugyanakkor felvette: vajon tőlünk kérdezik, hogy mi vagyunk-e Jézus? Úgy fogalmazott: Krisztus csak akkor tud segíteni, ha lábakat adunk neki, a mi lábainkat, akkor tud segíteni, ha kezeket adunk, a mi kezeinket, és akkor tud megszólalni, ha engedjük, hogy általunk megszólalhasson. Itt az idő tehát, hogy lelkiekben felkészüljünk erre a nagy találkozásra, hogy befogadjuk a fényt, hogy beköltözzön a szívünkbe, a mi lelkünkbe. A gyertyák fényt és utat mutatnak a betlehemi csillag és jászol felé Jézushoz, aki egyformán mosolygott a pásztorokra, a három napkeleti bölcsre, függetlenül attól, hogy ki milyen szociális helyzetből származott, hiszen az Isten-gyermek nem tesz különbséget ember és ember közt, az Úr ugyanis nem a külső alapján ítél, hanem annak alapján, ami a szívünkben, lelkünkben van- nyomatékosította.

Az út végéhez

Exc. Böcskei László megyés püspök azt mondta: immár a negyedik adventi gyertyát gyújtották meg, ami azt jelenti, hogy a fény egyre növekszik, és lassan egy útnak a végéhez közeledünk, hamarosan beköszönt a karácsony, és remélhetőleg mi is felkészülten várjuk az Úrjézus érkezését. A négy gyertya azt jelzi, hogy a kör lassan bezárul, a fény átjár bennünket, átjárja a világot, felismerhetjük és megtalálhatjuk az utat Krisztus felé. A kérdés csupán az: hol vagyunk mi, a körben állunk, vagy azon kívül? Engedjük-e, hogy átjárjon bennünket a fény, vagy talán csak szemlélői vagyunk az érkezésének? Tárjuk ki a szívünket-lelkünket Jézus előtt, fogadjuk be őt az életünkbe- tanácsolta.

A távozáskor a Caritas munkatársai meleg teával kínálták az ünneplőket, illetve önkéntesek mézeskalácsokat osztogattak.

Ciucur Losonczi Antonius