2025.04.06. 08:05
Vízlépcső épülhet a Körösön, de késik az engedély
Úttörő elképzelésnek számít Romániában az a projekt, amelynek keretében visszaállítanák a Sebes-Körös korábbi vizes élőhelyeit Nagyvárad és a román–magyar határ közötti szakaszon. Az elképzelés azonban egyelőre megrekedt a környezetvédelmi minisztériumban.
Fotó: Pap István
Pap István
A Körösök Vízügyi Igazgatóságnak nem kevesebb mint huszonegy fejlesztési projektje fut, ezek megvalósítása különböző fázisokban van. Tizenötöt az Országos Helyreállítási Tervből (PNRR) finanszíroznak, melyek közül az egyik legjelentősebb a Sebes-Körös környezetvédelmi megújítása Nagyvárad nyugati részétől a román–magyar határig.
Ez egy teljesen úttörő elképzelés Romániában, furcsán is néztek ránk Bukarestben
– nyilatkozta lapunknak Pásztor Sándor, az igazgatóság vezetője. Az elképzelés újszerűsége abban áll, hogy egy kevésbé hidrotechnikai, mint inkább környezetvédelmi és környezetjavító munkálatról van szó.
Nagyvárad belvárosa készen van, ott a folyóparton nem lesz már semmilyen más típusú kiépítés. Azt gondoltam, hogy szükség lenne még egy lépésre. Mivel a Sebes-Körös Nagyvárad felvizén, Fugyivásárhelynél, Mezőtelegdnél a gátak miatt tönkre van téve, az már sosem lesz egy természetes meder. Viszont Váradtól lefelé a határszelvényig meg lehet menteni a Köröst. Erre vonatkozóan dolgoztunk ki egy projektet, hogy hasznosítsuk ezeket a területeket
– fejtette ki lapunknak Pásztor Sándor.
A hasznosítás alatt azt kell érteni, hogy Nagyvárad és a határ között vizes élőhelyeket hoznának létre a folyó mentén, őshonos növényzetet telepítenének vissza, és a töltések közötti medreket úgy alakítanák át, hogy az egy zöld korridor legyen. Ehhez egy sor rekonstrukciós munkálatra lesz szükség, főként a kavicskitermelés miatt tönkretett mederszakaszokon. Pásztor Sándor kiemelte: sajnos nagyon jellemző az országban a folyómedrekből történő kavicskitermelés.
A Sebes-Körösön is intenzív ilyen jellegű munkálat zajlott, különösen a Biharszentjánosnál lévő részen, ami miatt a folyómeder gyakorlatilag „szét van bombázva”. „A Körösök Vízügyi Igazgatóság az egyetlen az országban, amelyik kitiltotta a folyómedrekből ezt a tevékenységet. Tehát nálunk már csak kint, a teraszokon lehet kavicsot kitermelni, a mederből már nem” – fogalmazott Pásztor Sándor.
Elárulta azt is, hogy a tönkretett területeket visszasimítanák, a töltés aljától kialakítanának egy zöld, lankás részt, és fákat ültetnének a víz partjáig. Az elképzelés része egy 800 méteres hallépcső építése a köröstarjáni gát mellett, ami egyedülálló abból a szempontból, hogy Romániában még nincs olyan vízlépcső, amely biztosítaná a halak vonulását befelé az országba. A projekt keretében kitakarítanák a folyómedret, és a vizes élőhelyeket is úgy alakítanák ki, hogy a víz ne csak a főmederben, hanem a régi holtágakban is folyjon, ugyanakkor az elhagyott kavicskitermelések után maradt tavakat is bekötnék a vízáramlásba.
Az igazgató közölte: pályázati támogatást nyertek a PNRR-programból a tervek elkészítésére áfával együtt 7.833.162 lej értékben. A tervezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás már folyamatban van, időközben az összes érintett önkormányzat – Nagyvárad, Bors, Szentandrás, Körösgyéres, Vizesgyán – már átadta az igazgatóságnak a folyópart melletti területeket tízéves használatra, hogy az intézmény pályázhasson uniós finanszírozásra.
Ha minden jól halad, akkor még az idén kiírhatnánk a tendert a kivitelezésre, és akkor jövőre már lehetne dolgozni, ha lesz rá uniós forrás, mert a román államnak erre nincs pénze. Ez a munkálat ugyanis körülbelül 30 millió euróba kerülne
– jegyezte meg Pásztor. Azért kellett minderről feltételes módban beszélni, mert az igazgató a Bihar Megyei Prefektusi Kollégium márciusi ülésén azt jelezte, hogy a projekt megrekedt a környezetvédelmi minisztériumban: Pásztor benyomása szerint a minisztérium illetékesei eléggé szkeptikusak a projekttel kapcsolatban annak újszerűsége miatt.
Bicikliutak
Sokkal kedvezőbben alakulnak a dolgok a fent említett beruházással párhuzamosan zajló folyóparti bicikliutak kialakítása ügyében. Az erre vonatkozó projekteket a fejlesztési minisztériummal közösen valósítja meg az igazgatóság. Pásztor Sándor elmondta, hogy ez egy nagyszabású, áfával együtt 92,7 millió lej értékű, szintén a PNRR-programból finanszírozott projekt, melynek keretében három megyében – Szatmár, Bihar, Arad – összesen közel 200 kilométernyi bicikliutat létesítenek a folyópartok töltésein.
„A Fekete-Körös mentén Gyuláról indul a bicikliút Nagyszalontáig, onnan tovább fog haladni a felfogó csatornán, és be lehet majd jönni Váradig. A Berettyó mentén el lehet majd biciklizni Margittáig, az Ér mentén pedig be lehet majd kerekezni Pocsajtól Diószegig, és lehet tovább menni Szatmár megyébe három településre” – fogalmazott lapunknak Pásztor Sándor, aki a Sebes-Köröst érintő szakasz kapcsán elmondta: „a határszelvényt összekötjük Nagyváraddal. Át lehet majd kerékpározni a Sebes-Körös töltésén Várad központjáig, a Szent László hídig. A Rimanóczy szálló alatt lesz egy biciklimegálló és egy -tároló, és az emberek onnan gyalog mehetnek tovább megnézni a belvárost”. Megtudtuk azt is, hogy a bicikliutakat környezetbarát anyagokból fogják megépíteni. A nagy volumenű beruházást öt részre bontották, és a 49 pályázó közül öt különböző kivitelezőt választottak ki a munkálatok elvégzésére, melyek még az idén elkezdődnek. A megvalósítási határidő 2026 januárja.
