22 órája
Rangos művészettörténeti előadások a Darvas-házban
Az Építészet – Művészet – Dizájn 1900: az új egység címmel tartottak szombaton angol nyelvű művészettörténeti konferenciát a nagyváradi Darvas-házban neves szakértők közreműködésével.
Fotó: Pap István
Pap István
Örvendetes, hogy nagy érdeklődés mellett zajlott szombaton délután két órától a nagyváradi Darvas-házban a szecesszióról szóló konferencia, annak ellenére, hogy az esemény belépődíjas volt. Az előadók a népművészetről értekeztek, különböző nézőpontokból közelítve a kérdéshez.
Paul Stirton, a New York-i Bard Graduate Center professzor emeritusa és a West 86th: A Journal of Decorative Arts, Design History, and Material Culture című folyóirat szerkesztője a szecesszió elméleti kérdéseiről tartott előadást, különös hangsúlyt fektetve a szecesszióval kapcsolatban felmerülő identitás és hitelesség problémakörére.
Elhangzott, hogy a szecessziót a népművészetből eredeztették, és úgy tekintettek rá, mint egy-egy adott nép nemzeti identitásának és sajátos művészi érzékenységének hiteles kifejeződésére. Ez különböző egyoldalú elméletek megszületését eredményezte.
Az előadó megemlítette a többek között Körösfői-Kriesch Aladár által képviselt nézetet, miszerint a szecesszió a magyar nép sajátos kifejezési formája, illetve a George Oprescuét, aki a román népnek akarta kisajátítani a szecessziót.
Alois Riegl osztrák művészettörténész szerint népművészet valójában már nem is létezik, hiszen amit a huszadik század fordulójának korszakában ekként neveztek, az nem más, mint a középosztály által kitalált művészet a saját művészi igényeik kielégítésére. Henri Focillon francia művészettörténész a két világháború közötti írásaiban figyelmeztetett arra, hogy a nacionalista politika hajlamos kisajátítani a népművészetet, és minden nép hajlamos dicsőíteni és kizárólagos értéket tulajdonítani saját ősi kulturális örökségének és hagyományainak, pedig a politikumot ki kellene iktatni a művészeti kérdésekből. Stirton szerint máig érvényes módon Bartók Béla fogalmazta meg a népművészethez való helyes viszonyulást:
ő volt az, aki a népzene kapcsán arra a felismerésre jutott, hogy Európának ezen a viszonylag kis déli és keleti területén azért alakulhatott ki ámulatba ejtően változatos népzene, mert az itt élő népek kölcsönöztek egymástól népzenei motívumokat. Bartók megállapította, hogy a népeket egymástól elválasztó falak nem jót sejtetnek, a külső hatásoktól való teljes elkülönülés stagnáláshoz vezet, miközben a megfelelően asszimilált idegen impulzusok a gazdagodás lehetőségét kínálják.
A következő előadó Juliet Kinchin, a New York-i Museum of Modern Art nyugalmazott kurátora volt, aki a szecesszió sajátos válfajáról, a glasgow-i művészeti stílusról, illetve mozgalomról beszélt, melyben egybefonódik természet, ipar és modernitás.
Végezetül Anthony Gall, a budapesti Óbudai Egyetem professzora értekezett Kós Károly művészetéről, különös hangsúlyt fektetve munkásságának rendkívüli sokoldalúságára. A konferencia végén a megjelentek tehették fel kérdéseiket az előadóknak. Zárásképpen az érdeklődőket körbevezették a Darvas-házon, többek között megmutatták nekik a Vágó József által tervezett szecessziós ebédlőbútort.
