Megnyitották a kenyérmúzeumot

Szerda délután minden különösebb felhajtás nélkül elkezdődtek a váradi önkormányzat szervezésében június 29.- július 3. közt zajló várnapok, melynek keretében megnyílt a kenyérmúzeum.

Nem nagy kunszt- tömören így jellemezhető a szerda délután az idei várnapok keretében különösebb felhajtás, nyitóbeszédek nélkül a H épülettömbben megnyitott- és naponta 9.30- 17 óra közt megtekinthető- kenyérmúzeum. A felújítás során többször is beharangozott látványpékség egyelőre nem működik, és kérdéses, hogy a 21. században, 2016-ban mennyire lehet vonzó egy turista számára, hogy lát néhány kemencét, kenyeret, köcsögöt, vasvillát vagy egy zsák lisztet. Ráadásul mindezért elkérnek tőle 3 lejt „idegenvezetés” címszó alatt. (Mellesleg ottjártunkkor az egyik farönk el is mozdult, mert egy kisgyermek hozzá ért). Három nyelven- románul, angolul és magyarul- egy-egy felirat ugyanakkor arról tájékoztat, hogy a nagyváradi várban elhelyezkedő pékség épülete a Fejedelmi Palota délnyugati szárnya és a Bethlen-bástyát a Királyfia-bástyával összekötő várfal között kapott helyet, 12 méter távolságra a várfaltól. Az épület jelenlegi alaprajza U alakú, a hosszanti oldala 55 méter, a két merőleges szárnyé pedig 26 méter hosszú. Az ingatlan három oldala egy északi udvart zár be, melyet valamikor egy kerítésfallal zártak le. A pékséget 1692-ben építették, rögtön az osztrák- magyar visszafoglalás után, eredetileg két L alakú oldallal, Corbelli tábornok parancsára. Építése valószínűleg Ernst von Borgsdorf báró, hadmérnök tervei alapján valósult meg, hat kemencével, őt bízta meg ugyanis a bécsi udvar a vár rekonstrukciós terveinek a megalkotására. Érdemes megjegyezni, hogy apékség helyén eredetileg egy elemózsiaraktár volt. A sütöde 305 évig, 1692 és 1997 között szolgálta a vár és a város lakosságának élelmezési igényeit, megőrizve eredeti funkcióját.

A 18-19. századi átépítések alatt megváltozott az épület térbeosztása, és bizonyos nyílásainak rendeltetése, a kemencék környékén egyes boltívszakaszokat megszüntettek, míg a kemencéket folyamatosan újították, fejlesztették vagy átépítették az idők folyamán. 1752-1769 között kibővítették az épület északkeleti szárnyát, melyet 1775-ben átépítettek Lodovico Marini építész tervei alapján.

Kiállítások

Amúgy elég sokan kilátogattak a nyitónap délutánján a várba, és egyéb érdekes programok is várták őket a kenyérmúzeum megtekintésén túl. A H épület mögött a Redpoint Egyesület szervezésében céltáblákra lehetett lőni nyílvesszőkkel, míg a civilek háza mellett kézműves-foglalkozások zajlottak. A templomos lovagok történetét bemutató tárlat is sok érdeklődőt vonzott, és kézművestermékek közül is lehetett válogatni. A Fejedelmi Palota délkeleti szárnyában (C) kendőkiállítás nyílt (Irina Hasnaş Hubbard alkotásaira volt politikai foglyok képei vannak rátéve), míg az M épületszárnyban (keleti kazamata) Allegória címmel hét tehetséges képzőművész- Diana Suiugan, Tiziana Cellino, Horea Sălăgean, Dates Câmpeanu, Remus Ilisie,Florenţiu Ilie és Dan Hora) festményeiből avattak tárlatot.

Ciucur Losonczi Antonius