2016.11.16. 10:41
Műszaki értelmiségi a képviselőjelölti listán
Szerdán a székházban tartott sajtótájékoztatón Cseke Attila, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke bemutatta dr. Vesselényi Tibor professzort, a képviselőjelölt lista 8. helyezettjét.
Szerdán a székházban tartott sajtótájékoztatón Cseke Attila, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke bemutatta dr. Vesselényi Tibor professzort, a képviselőjelölt lista 8. helyezettjét.
Cseke Attila, az az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke november 16-i sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet: Vesselényi Tibor a műszaki tudományok doktora, és törzsgyökeres váradi. Büszkék lehetünk rá, hiszen műszaki szakemberként az állami egyetem doktori iskoláját vezeti, és a mai világban nem semmi, hogy egy magyar emberre bízták egy ilyen jelentős intézmény tevékenységének a koordinálását. Az RMDSZ-nek ugyanakkor az is fontos szempont, hogy a Nagyváradi Egyetemen dolgozik, mely nélkül a város fejlődése nem képzelhető el.
Pályázatok
Vesselényi Tibor azt mondta önmagáról: 1957-ben született Nagyváradon. Itt végezte középfokú tanulmányait és érettségizett, majd a temesvári műegyetemen lett mérnök, ahol később gépészmérnöki doktori címet is szerzett, a dolgozatát az anyagvizsgálat automatizálásáról írta az azóta elhunyt Kovács Ferenc professzor irányításával. Az Înfrăţirea gyárban tíz évig dolgozott- CNC-gépek programozását végezte-, innen került a Nagyváradi Egyetemre, ahol kutat és tanít. 2006 lett adjunktus, 2014-ben habilitált. Egy ideig tudományos titkára volt a mechanikai karnak, illetve az egyetem tudományos folyóiratának mechanikai részlegét vezette. Közben professzori rangot szerzett, és a mérnöki tudományos doktori iskola igazgatójaként tevékenykedett. Jelenleg az egyetem egész doktori iskolájának az igazgatója, mely tisztséget a jövő év februárban megszervezendő versenyvizsgáig tölti be, ugyanis kicsi a valószínűsége annak, hogy pályázik.
Azon meggyőződésének adott hangot: az egyetem az utóbbi években sokat fejlődött az infrastruktúra terén, köszönhetően a 2007-2013 közötti Magyarország- Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programnak, melynek vonatkozó kiírásában csak a határ menti egyetemek tudtak részt venni, ezért nagyobb eséllyel indultak a kutatási projektjeikkel.
Ugyanakkor jók a kapcsolataik számos magyarországi felsőfokú tanintézménnyel. Például a szegedi Bay Zoltán Biotechnológiai Intézettel partnerségben egy, a biodegradációs folyamatokat elemző laboratóriumot kezdeményeztek a Tisza-parti városban, melyhez a cenzorokat, a számítógépes mérést, a matematikai modellezést az itteni állami egyetem biztosította. A Debreceni Egyetemmel közösen mechatronikai laborokat építettek, és a mesterszakon együtt tanítanak angolul a cívisvárosi kollégákkal. A diákokkal sokat jártak versenyekre Egerbe, vagy a veszprémi Pannon Egyetem oktatói is rendszeresen jönnek váradi konferenciákra.
Kérdésünkre válaszolva az Înfrăţirea gyár működésének tragikus végkifejletét illetően kifejtette: általános tendencia volt Kelet-Európában, hogy a szocialista ipari létesítmények lepusztultak, megszűntek, melyben sok minden közrejátszott. Elsősorban talán az, hogy az akkori politikusok rosszul kezelték a helyzetet, és senki sem keresett piacot a termékeknek amellett, hogy nagyobb lett a konkurencia. A munkások szétszéledtek, akiknek szerencséjük volt, kisebb magáncégeknél tudtak elhelyezkedni. Arról is beszélt: az állami egyetemen igyekeznek nyomon követni, hogy a friss diplomás tanítványaik hogyan tudnak elhelyezkedni, és azt tapasztalják, hogy aki jó szakember, az talál magának munkát, a magánszférában egy jó tervezőmérnök pályakezdőként akár 3000-3500 lejt is megkereshet. Hangsúlyozta: azért döntött úgy, hogy elvállalja a jelölést, mivel egyetért az RMDSZ célkitűzéseivel, azzal, hogy egységesen kell fellépni, mert kisebbségi helyzetben folyamatosan harcolni kell a jogokért, ezeket a többség ritkán adja ingyen.
Ciucur Losonczi Antonius