Valószínűleg az idén sem épül az autópálya

Július 3-án, hétfőn az RMDSZ nagyváradi székházában tartott sajtótájékoztatóján a parlament tavaszi ülésszakában kifejtett tevékenységét értékelte Cseke Attila szenátor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, illetve röviden a megyei helyzetre is kitért.

Cseke Attila arról számolt be, hogy 51 alkalommal szólalt fel a plénumban valamilyen napirendi pont vagy procedurális ügy kapcsán, valamint 4 kérdést intézett szakminiszterekhez, melyek közül három esetében nem kapott a magyar és román közösség szempontjából kielégítő választ.

Az egyik ilyen örökzöld téma az észak-erdélyi autópálya Bors és Berettyószéplak közötti, 64 kilométer hosszú szakasza. Most éppen környezetvédelmi probléma merült fel, ugyanis „valaki úgy gondolta, hogy rajzol egy természetvédelmi övezetet Fegyverneknél”, mely ráfekszik a leendő autópálya nyomvonalára, ami miatt újra kell tervezni. Persze, ahogy Romániában szokás, senki sem hibás, viszont emiatt csúszik a tendereztetés. Még mindig nem hirdették meg a közbeszerzési eljárást, és ha netán ez meg is történik, a várható fellebbezések, majd a kedvezőtlen időjárás beköszönte miatt szinte biztos, hogy idén se épül a jelzett autópálya szakasz.

A másik interpelláció a határátkelőknél megnövekedett forgalomra vonatkozott április elején. A tárca azt válaszolta, hogy a húsvét miatt alakult ez ki, viszont a helyzet később se javult. A honatya e tekintetben azt várja, hogy határozottabb legyen a kiállás a román állampolgárok érdekei mellett, hiszen más országok, mint például Horvátország vagy Magyarország, tudtak lépni a sajátjaikért.

A harmadik kérdés a Kék Bálna nevű internetes játékkal volt kapcsolatos, és a kommunikációs minisztérium csak egy semmitmondó választ adott a világháló működéséről, azt viszont nem közölte, mit lehetne tenni a gyerekeket akár öngyilkosságba is kergető netes honlapok zárolása érdekében.

Kezdeményezések

A sajtótájékoztatón továbbá az is elhangzott: az RMDSZ-es szenátor 15 parlamenti kezdeményezésnek volt az aláírója úgy, hogy ő indította el ezeket, vagy más módon. Néhányat fel is sorolt közülük, melyekben meghatározó szerepet játszott. Az egyik, hogy az önkormányzatok nagyobb autonómiát kapjanak a jövedelemadóból visszaosztott rész 71,5 százalékról 80 százalékra való emelése révén, ami szeptember elején kedvező jelentésként fog szerepelni a szenátus plenáris ülésén. Ugyanakkor átment a szenátuson- mely ez esetben az első ház- az a törvénytervezet, mely azt tartalmazza, hogy amíg lebonyolítják a Regionális Operatív Program vonatkozó kiírásait, azok a községi utak, melyek jelenleg papíron erdészeti útnak vannak minősítve, kerüljenek át a Megyei Tanácshoz. Emellett a szenátus szintén elfogadta- és már csak az államfői kihirdetésre vár-, hogy a protestáns teológiai intézetek is ugyanolyan fejkvótaszerű állami támogatásban részesüljenek, ahogy az ortodox és a katolikus szemináriumi képzés esetében történik.

Klaus Iohannis elnök júniusban hirdette ki 2017/143. számú törvényt, mely jogalapot teremtett a helyhatóságoknak arra, hogy egy felső határig részt vegyenek azoknak a maximum 100 négyzetméteres, elzálogosított lakásoknak az árverésén, melyek értékét a devizahitelesek nem tudtak kifizetni, viszont miután ezek önkormányzati tulajdonba kerülnek majd, bérlőként lakhatnak bennük. Szintén a múlt hónapban hirdette ki az államfő a 2017/140. számú törvényt, mely az RMDSZ-es módosító indítványok eredménye, és tisztázza, hogy az önkormányzatokon belül polgár- és büntetőjogilag kik tehetőek felelőssé a kiadott dokumentumokért. Két elven nyugszik: az egyik, hogy a szakmai dolgokért a szakemberek felelősek, a másik pedig, hogy egyetlen állami hatóság se vegzálhatja az önkormányzatokat abban a tekintetben, hogy időszerű volt-e vagy sem egy döntés elfogadása, illetve egy rendelet kibocsátása.

A felsoroltakon kívül az RMDSZ-nek köszönhetően előrelépés történt az év eleji, a közigazgatási, illetve a kulturális szférában történt béremelések kapcsán is abban az értelemben, hogy egyensúly teremtődött azáltal, hogy végül az önkormányzati vezetők fizetése is növekedett. Törvénytervezet formájában a szenátus asztalán van az a javaslat, hogy az állami rendszerben történő ellenőrzésekkor a megelőzésre helyezve a hangsúlyt, az első alkalommal ne büntessenek, és sürgősségi kormányrendeletté fog válni minden bizonnyal az RMDSZ-nek azon törvénytervezete, miszerint jogharmonizáció tárgyát képezze az az európai uniós direktíva, mely az ártatlanság vélelmére vonatkozik, és mely házi feladat elvégzésének határideje 2018. április 1-je. Megszüntetve tulajdonképpen egy diszkriminációt, a szenátus ugyanakkor megszavazta, hogy a nyolcadik osztály végi képességfelmérő vizsgán, illetve az érettségin a kisebbségi oktatás alanyai a román nyelv és irodalom speciális tanterve alapján megtanultakra hagyatkozva kapjanak tételeket.

Megyei helyzet

A lassan egy éve az RMDSZ-es Pásztor Sándor által vezetett Bihar Megyei Tanács működése kapcsán Cseke Attila azon meggyőződésének adott hangot, hogy az elmúlt hónapokban több minden valósult, mint korábban nyolc évig, amíg a Nemzeti Liberális Párt állt az intézmény élén. Az eredmények kapcsán példaként említette a Körösvidéki Múzeum új székhelyét, valamint a repülőjáratokat, hozzátéve, hogy már az új terminál építésére vonatkozó szerződés is meg lenne kötve, ha egyesek nem űznének sportot a tenderek megóvásából. „Jól működik az RMDSZ-PSD-ALDE koalíció, minél inkább támadják egyesek, annál jobban és hatékonyabban. Jó döntés volt ennek felvállalása Bihar megye szempontjából, bebizonyosodott, hogy lehet másképp is vezetni a megyét, mint a liberálisok idején, csak azok nem veszik ezt észre, akik nem akarják”- fogalmazott a politikus.

Ciucur Losonczi Antonius