2018.03.25. 13:32
Mit üzen a szentelt barka?
Virágvasárnap délelőtt az ünnepélyes szertartás 11 órakor a Püspöki Palota előtti téren barkaszenteléssel kezdődött, ahonnan a római katolikusok körmenetben vonultak a nagyváradi Székesegyházba.
Virágvasárnap délelőtt az ünnepélyes szertartás 11 órakor a Püspöki Palota előtti téren barkaszenteléssel kezdődött, ahonnan a római katolikusok körmenetben vonultak a nagyváradi Székesegyházba.A római katolikus Püspöki Palota előtti téren Exc. Böcskei László váradi megyés püspök végezte el a barkaszentelés szertartását, majd a főpásztor, az asszisztencia, illetve a hívek körmenetben vonultak a Székesegyházba, ahol az ünnepi szentmisében Urunk szenvedéstörténete hangzott el Szent Márk evangélista szerint.
Homíliájában Mons. Fodor József általános helynök hangsúlyozta: a megszentelt barka több mindent is üzen számunkra. Krisztus a dicsőséges király, akinek hozsannát énekelünk; Krisztus a szenvedő király, aki a keresztet hordozva értünk áldozattá lett, és Krisztus a szeretet királya, aki a legnagyobb ajándékot adta nekünk, a szeretet parancsolatát.
Úgy fogalmazott: Krisztus, a dicső király igazi királysága rejtve marad, de ez nem kell zavarjon bennünket, mert Betlehemben is egy kisded volt a pólyában, a hit azonban fellebbenti a ködfátylat. Krisztust a szenvedő királynak az őt kigúnyoló tömeg azt mondta, szálljon le a keresztről, de ő nem szállt le, hanem húsvét vasárnap hajnalban dicsőségben feltámadt. A szenvedés pedig nem Isten műve, hanem az emberé, az első bűn mellékterméke, egy súlyos rendellenesség. Isten viszont úgy szeret bennünket, földi gyermekeit, hogy nem hagyott magunkra a történtek után sem, hanem elküldte egyszülött fiát, hogy megváltsa a mi bűneinket.
Életet formál
A vikárius ugyanakkor egy történetet is elmesélt annak alátámasztása érdekében, hogy a szentelt barka bár semmiségnek tűnik, életet formáló ereje van. E szerint a 20. században élt egy bencés szerzetes,aki a hit ajándékaként egy barkát ajándékozott barátjának, egy protestáns dán írónak. Mindez olyan hatással volt a megajándékozottra, hogy minden megváltozott a számára, elindult a bizonyságtétel útján, és hívő katolikus emberré lett.
A szentmise végén, az áldás előtt Böcskei László püspök még annak fontosságát emelte ki, hogy a nagyhéten nem csak külsőleg, hanem kilépve a megszokottból, a hétköznapok rutinjából, belső, lelki szempontból is alkalmassá kell tegyünk magunk arra, hogy Krisztust követő, húsvéti emberré váljunk.
Ciucur Losonczi Antonius