Előadások migrációkról és társadalmi mobilitásról

Szombaton a XXVII. Festum Varadinum előrendezvényeként közös konferenciát rendezett a Rákóczi Szövetség és a RODOSZ Bihar megyei szervezete, illetve a Szent László Teológiai Líceum.

Mozgás és átalakulás a Kárpát-medencében és Erdélyben. A migráció és a társadalmi mobilitás történeti változásai címmel szervezték meg a konferenciát, a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum fizika laborjában. A Rákóczi Szövetség Budapesten pályázatot hirdetett Kárpát-medencei helyi és ifjúsági szervezetei számára a Felvidékről kitelepített magyarok április 12-i emléknapja alkalmából azzal a céllal, hogy minél több településen, iskolában emlékezzenek meg a Benes-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, és Magyarországra telepített több mint százezer magyar emberről. A Bihar megyeiek is pályáztak, ez a rendezvény ennek köszönhetően jöhetett létre, melynek keretében nemcsak két előadás hangzott el, hanem a pályamunkákat beküldőket (kisfilmek, esszék, képek készültek) is díjazták.

Az érdeklődőket Csorba Mihály tanár, történész (RODOSZ) üdvözte, kiemelve azt: az eszmecsere célja, hogy a jelenlevők jobban megértsék a népmozgásokat, szabadon gondolkodjanak a témáról. Kéry Hajnal, a Rákóczi Szövetség Bihar megyei szervezetének elnöke arra hívta fel a figyelmet: a migráció lehet saját döntés eredménye vagy kötelező módon végzett áttelepítés, nagyobb léptékű, vagy csupán egy kis közösségen, ismeretségi körön, családon belüli. Konrád Katalin igazgatónő a szülőföldön maradás fontosságát emelte ki.

Bronzkortól a közelmúltig

Csorba Mihály a földrajzi értelemben vett migrációról értekezett, arról, hogy milyen honfoglalás- és Árpád-kori népmozgások voltak Bihar megye területén. Többek közt szó volt róla, hogy a migráció olyan lakóhelyváltozás, mely településhatárok átlépésével jár. A történelem folyamán az ember állandóan mozgásban volt, van és lesz, a vándorlás valószínűleg egyidős az emberiség megjelenésével. Az eredeti oka a táplálékszerzés, a vadászterület kimerülése és a természeti kincsek kiaknázása volt. A bronzkorban Bihar megye a kelet és nyugat felől érkező mozgások találkozási pontjában helyezkedett el, az Ottomány-kultúra Európa-szerte ismert. A történelemtanár röviden felvázolta a honfoglalás előtti és utáni helyzetet is a térségben, beszélt arról, honnan kerültek ki Bihar vármegye lakói, milyen tudatos migrációs királyi politika befolyásolta azt, hogy milyen népek éljenek itt az Árpád-korban.

Bódán Zsolt, a Békés megyei levéltár történész-levéltárosa egy gyulai polgárcsalád három generációjának 19-20. századi példáján keresztül illusztrálta azt, miként változott a társadalmi mobilitás és értékrend 150 év alatt Magyarországon. Mint kiderült, a Ladics-család története az úgynevezett Buddenbrook-effektust viseli magán, vagyis a külső és belső tényezők által kiváltott, három generáción átívelő emelkedés-süllyedés modellje.

Ciucur Losonczi Antonius