Három nap Gyulán, a békési történelmi városban

Nagy izgalommal vártam az utazást a történelmi fürdővárosként emlegetett Gyulára. Késő délutáni érkezésem első pillanataiban már éreztem, hogy a városban ennél sokkal több és nagyszerűbb érték rejlik: Gyulát akár egy átutazó turista is képes rögtön megszeretni.

Egy kellemes májusi délután érkeztem meg Gyulára – egy sajtólátogatás keretein belül –, egy hatalmas autóbuszban ülve, körülbelül két tucat fáradt kollégával együtt, akiknek nagy része már hajnal óta utazott. A legtöbben akkor kapták fel a fejüket, amikor megálltunk: az egyik sofőr leszállt az autóbuszról, és kézjelzésekkel próbálta irányítani a másik sofőrt, hogy biztonságban beforduljunk egy szűk utcába – megjegyzendő, hogy Gyulán meglehetősen sok szűk utca van, nem ajánlott a városban keringeni egy körülbelül 50 személyes busszal. Végül sikeresen eljutottunk a Komló Hotelig, ahol elszállásoltak minket. Én még éber voltam – a Nagyvárad és Gyula közötti távolság alig több 70 kilométernél –, tágra nyitott szemekkel figyeltem a zöld utcákat és a meglepően sok gyalogost. Ekkor meg is fogalmazódott bennem az a bizonyos első benyomás: milyen békés itt minden, otthonos érzete van a városnak, mintha hazaértem volna. Számomra is meglepőek voltak ezek az érzések, mivel bármikor, bárhová utaztam, idegennek éreztem mindent. Gyula barátságos „kisugárzása” azonban másképpen hatott rám.

Séta a városban

A szobák elfoglalása és egy könnyű vacsora után az idegenvezetők társaságában esti sétára indultunk Gyulán. A Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. részéről Kocsis János és Jónás Balázs idegenvezetők kísértek – avagy vezettek – minket, valamint több programon becsatlakozott Petróczki Gábor, a helyi Polgármesteri Hivatal kommunikációs referense. Az esti séta során a Komló Hoteltől – mely a belvárosban található – indultunk a közeli sétálóutcák felé. Elsőként a Városház utcán található Világóránál álltunk meg, ahol a különleges építészeti és képzőművészeti alkotás bemutatása mellett Kocsis János Gyula történetéről is mesélt: a jelenleg körülbelül 30.000 lakossal rendelkező város a 15. század első felében egy kis városka volt, majd Zsigmond király Maróthy János macsói bánnak adományozta, aki várat építtetett a Fehér-Körös szigetén. A séta további részében Nádi Boldogasszony-templomát néztük meg, majd az egykori Vármegyeházát, a mai polgármesteri hivatal barokk épületét, majd a Petőfi-szobrot, később pedig az első napon szerzett élményeket beszéltük meg egy helyi pubban, a Red hole musicban, ahol bele is kóstolhattunk a gyulai „sörkultúra” világába, ugyanis kapni lehet ott különféle ízesítésű söröket, akár csokisat is.

Mesélő kastély

A Kossuth utcán található Gyulai Almásy-kastély látogatóközpont alakulásáról Fábián Tamás kommunikációs igazgató szólt néhány szót: több mint két éve nyitották meg az „újjászületett” Almásy-kastélyt, a kastély látogatható területe 1300 négyzetméter. A látogatóközpont a 21. századi interaktív technika segítségével mutatja be, hogy hogyan nézett ki egy arisztokrata otthon, milyen volt a főurak, inasok, cselédek, egyéb személyzet élete, korhű ruhákat, berendezéseket kiállítva. Képek, videók, makettek járulnak ahhoz hozzá, hogy a látogató megismerje a kastély hétköznapjait a 18. századtól kezdődően. A kastélyban Szilágyi Sándor idegenvezető mesélt ott, ahol a kastély nem, érdekes történeteket is hallhattunk tőle.

A gyulai vár nem messze található a kastélytól, csupán 3 percnyi sétára már fel is lelhető a következő népszerű turisztikai helyszín. A Várkert utca elején található a Magyar Királyság egyetlen épen megmaradt síkvidéki gótikus téglavára, melyben jelenleg 24 kiállítóterem van – bemutatják, hogy hogyan nézett ki néhány századdal ezelőtt a várbörtön, a főispán tárgyalója, a hét kivégzés terme, az éléstár stb. A várban van kiállítva a gyufából készült gyulai vármakett is.

Egyéb látnivalók

Ha az ember lánya (vagy fia) Gyulán jár, érdemes inni egy frissítőt a vár mellett található Rondella teraszon: fantasztikus látvány tárul elénk onnan a Csónakázótóra és a végeláthatatlan zöld területre. Csupán néhány percnyi sétára, az Élővízcsatornán túl van a Csigakert, amely egyébként az Almásy-kastélyhoz tartozott. Az 1800-as években gróf Almásy Dénes idején veszett el, ugyanis a kártyapartik és a konzumnők gyakori társasága miatt eladósodott, emiatt el kellett adni a birtok egy részét.

Gyula városában az egyik legkellemesebb dolog, hogy gyalog is könnyen el lehet jutni bárhová – ez a helyi lakosok mindennapjaiban is megnyilvánul, ugyanis tömegközlekedési eszközöket ritkán látni, és autók sokasága sem lepi el a várost, még a reggeli órákban sem. Érdemes benézni a Százéves cukrászdába is, mely a vártól sincs igazán messze – körülbelül 10–15 perces sétára –, és ahol csokoládé- és süteménykülönlegességek, valamint parfé-, cukorka- és fagylaltkínálat várja a vendégeket. Mint minden történelmi helynek Gyulán, így ennek is van története: 1840 óta üzemel kisebb-nagyobb megszakításokkal, a díszesen festett falak között az eredeti biedermeier bútorzat is megtekinthető. A cukrászda történetében különlegesség, hogy hosszú éveken keresztül a tulajdonos segédje lett az új tulajdonos, ez többnyire így működött 1984-ig, amikor az utolsó tulajdonos 74 éves korában eladta a cukrászdát a városnak, azóta önkormányzati tulajdon. A cukrászda 1952-ben kapta a Százéves Cukrászda nevet. Jónás Balázs idegenvezetőnek köszönhetően még számos gyulai történetet, legendát hallottunk a különféle épületekkel, helyszínekkel, és a régen ott élők életével kapcsolatosan.

Ha már történelmi fürdővárosként emlegetik a Békés megyei kisvárost, akkor érdemes megemlíteni a Gyulai Várfürdőt is. Az egész évben nyitva tartó strand, élmény- és gyógyfürdő az egykori Almásy-kastély parkjában található, a várfürdőben 72 medence van. A gyógyvizekkel számos egészségügyi probléma kezelhető, viszont a szórakozásnak is helyet adnak, az AquaPalotával gazdagodott várfürdő is egész évben nyitva áll.

Gyula látnivalói közé még számos helyszín sorolható, mint például az Erkel Ferenc Emlékház, a Ladics-ház, a Rádiómúzeum, a Kohán képtár, valamint a Gyulai Várszínház is. Az ott töltött néhány nap alatt volt alkalmunk találkozni a Várszínház igazgatójával is, Elek Tiborral, aki két programsorozatot is bemutatott: a Székely János Napokat (június 26–27.) és az Erdélyi Hét – Erdélyi magyar színházak bemutatkozása (július 30. – augusztus 5.). Érdemes megemlíteni, hogy a sorra kerülő előadásoknak több helyszín biztosít otthont, mint a Várszínpad, a Városi Könyvtár, a Kamaraterem, a Művelődési Ház, valamint a Tószínpad is. Az Erdélyi Hét során a Szigligeti Színház Nagyvárad Táncegyüttesének két előadása is megtekinthető lesz.

Pálinka és sör

Aki Gyulán jár, feltétlenül meg kell kóstolja a helyi pálinkákat, likőröket, melyek számos ízesítésben, különböző erősségben találhatóak meg ott. El lehet látogatni a Gyulai Pálinka Manufaktúrába, a főzde 2008 októberében alakult, mondta el Fabulya Attila, a kóstolóház vezetője. Megtudtuk azt is, hogy a manufaktúrában évente 70 ezer liter pálinka készül, széles kínálatukban alma, szilva, kajszi, körte, cigánymeggy stb. ízesítésű pálinkákat lehet kóstolni, valamint vásárolni. A látogatóknak lehetőségük van megismerni a pálinkakészítés technológiáját, a pálinkafogyasztás kultúráját, a hét és fél hektáros területen gyakran tartanak kolbász- és pálinkakóstolót. Az ott töltött este folyamán egy fontos dolgot is megtudtunk, mely a jövőre nézve is igen hasznos lehet: a másnaposság is egy jele lehet annak, hogy a pálinka, amelyet ittunk, az jó volt, vagy rossz, ugyanis a jó pálinkától nem lesz másnapos az ember.

Gyulán nemcsak jó pálinkát, hanem finom kézműves söröket is lehet inni, például a Corner Viharsarki Serneveldében – mint megtudtuk, Gyulán a sört nem főzik, hanem nevelik. A sörfőzdét idén márciusban nyitották meg, jelenleg háromféle, saját recept alapján készült sör kapható ott: American Brown Ale – felsőerjesztésű barnasör, American Ipa – zamatos felsőerjesztésű sör, markáns komlózással, Czech Pale Lager – klasszikus világos sör. A főzde tervei szerint 150 ezer liter sört lehet kifőzni ott egy év alatt, jövőbeni terveik között szerepel a meggysör főzése, mely városukban igen népszerű. A sörfőzdéhez egy étkezde és söröző is tartozik, gyakran üzemlátogatásokat is szerveznek.

Hamarosan megrendezik, június 7–10. között az I. Kézműves Sörfesztivált Gyulán, melynek középpontjában természetesen a kézműves sörök szerepelnek majd.

Szálláshelyek

A gyulai látogatás során volt alkalmunk több hotelt megtekinteni, helyenként kávézni, vagy ebédelni is. Az ott töltött idő során egyébként a négy csillagos Komló Hotel kényelmét élvezhettük, mely 150 éves történelemre tekint vissza, 1869-ben nyitották meg „Kiskomló” fogadó és borkimérés névvel. A Komló Hotel 36 darab szobával, 12 darab lakosztállyal, wellness részleggel, 110 fős étteremmel várja a vendégeket, széles borkínálatuk, kényelmes teraszuk, ízletes ételeik mind a vendégek igényeit szolgálják.

A hotellátogatások során tulajdonosok, értékesítési vezetők fogadtak minket, akik bemutatták az adott hotel előnyeit. Az Elizabeth Hotel egyik különlegessége, hogy több szoba a Gyulai Várra néz, emellett több konferenciaterem, bálterem várja a látogatókat, akár céges, vagy nagy családi rendezvényekre is. A Hunguest Hotel Erkel két szárnya, a háromcsillagos Munkácsy szárny és a négycsillagos Dürer szárny összesen közel 300 szobát biztosít, a hotel különlegessége, hogy ez az egyetlen, ahonnan közvetlen átjárás van a Várfürdőhöz. Az Aqua Hotel az egyik olyan szállás, amely nagy része gyermekek és fiatalok számára van kialakítva, tematikus szobák várják a vendégeket. Az előzőhöz hasonló célközönséget tűzött ki magának a Wellnes Hotel Gyula is, ahol a gyermekek számára egy 300 négyzetméteres játszóház és egy kétszintes 650 négyzetméteres Wellnes Oázis is van. Kisebb, családbarát hotelek a Corso Boutique Hotel, a Park Hotel és a Fodor Hotel, utóbbi kettő egy családi vállalkozásnak tekinthető. A Corso Boutique Hotel a belvárosban fekszik, családbarát hely. A Fodor és Park hotelek egyazon tulajdonoshoz tartoznak, a Fodor Hotel Halászcsárda otthonos, családias, gyönyörű virágoskerttel rendelkező szállás, a Park Hotel pedig a természetbarát jellegével tűnik ki. Egy helyi üdülőszövetkezetben is jártunk, a Hotel Hőforrásban, mely egy négyhektáros területen fekszik, a szálloda parkjában játszótér, teniszpálya, pihenőhelyek és a Hajóbár is megtalálható.

Gyulán egyébként lépten-nyomon szálláshelyekbe lehet ütközni, a fent felsoroltak mellett számos apartman, szálloda áll a látogatók rendelkezésre.

Természetközeli

A számos turisztikai helyszín, szállás, étterem, kávézó és cukrászda mellett Gyula önmagában is szép. A terek szépsége, a parkok békessége, a víz csobogása, a sétányok családias hangulata is magára vonzza a figyelmet. A Kossuth tér az egyik legnépszerűbb közösségi helyszín lett, Gyula város „dobogó szívének” nevezik. A természetes vizek sokasága elbűvöli a látogatót: a Gyulán átfolyó Élővízcsatorna, a Fehér-Körös és a várost körülölelő tófüzér partja kellemes esti séták helyszínéül szolgálhat. Egy tucat horgásztó is van Gyulán, és a város körül, parkok, virágoskertek ékesítik a történelmi várost, valamint az időnként mellettünk elhaladó városnéző kisvonat is. Búcsúzóul pedig érdemes egy fotót készíteni a Szerelemlakatnál is.

Gyula városa kedvességet, bizalmat, harmóniát sugall, egy kisváros, ahonnan, ha eljön az ember, azt érzi, hogy vissza kell még menni oda.

Törő Enikő