A ramadán csillagászati és naptári érdekességei

2019-ben május ötödikén kezdődik az iszlám világ böjti hónapja, a ramadán. Az iszlámhívők, vagyis a muszlimok, vallási szokásai közül talán leginkább a böjti hónapot ismerjük, mi keresztények.A Hidzsra naptár 9. hónapja a ramadán, vagyis a böjti hónap. Idén, 2019-ben, a Gergely naptár szerint május 5-én kezdődik a ramadán. Azért, mert május 3-án van újhold, és az újhold utáni napon tűnik fel a pici holdsarló, amikor elkezdődhet a böjt. A böjti hónap vége majd a következő újhold utáni napon lesz. Mivel június 3-án lesz újhold, így a ramadán vége majd akkor várható, amikor ismételten megpillantható lesz a kis holdsarló.

Az iszlámhívők, vagyis a muszlimok számára a Hidzsra naptár 9. hónapja a ramadán, vagyis a böjti hónap. A naptár elkészítése mindig a csillagászok feladata volt, az ma is, ismerkedjünk meg most ennek érdekességeivel. A Hidzsra-naptár (tévesen hívják egyesek „Mohamedán” naptárnak!), a Hold Föld körüli keringését használja fel az idő mérésére. Ez rövidebb a mi általunk használt napévnél, vagyis attól az időtartamtól, amennyi idő alatt a Föld megkerüli csillagunkat, a Napot. Ezért van az, hogy egy Hidzsra év kb. 10–11 nappal rövidebb a napévnél. Ebből adódik egy furcsa helyzet: ha egy muszlimtól megkérdezzük, hogy hány éves, tisztázni kell, hogy melyik naptár szerint adja meg a választ, mert 33 napév 34 Hidzsra év!

(Például: a 2019. év májusában a Hidzsra naptár az 1440. évet írja.)

De mi is a ramadán? Az iszlám vallás öt alapvető törvényt ír elő, melyek közül az egyik, a nagy megpróbáltatást jelentő szabály a ramadán hónapi böjtölés megtartása. A Hidzsra naptárban a hónap elején az újhold utáni naptól, a következő újholdig tart egy holdhónap. A ramadán a Hidzsra-naptár 9. hónapja, és ebben a hónapban napkeltétől napnyugtáig tilos enni, inni, dohányozni, és szexuális életet élni az igazhívő muszlimnak. Ezt a hónapot azért ünneplik meg, mert a hagyomány szerint ekkor érkezett Allahtól – Gábriel arkangyal segítségével Mohamedhez - az iszlám szent könyve, a Korán. A ramadán havi böjt alól mentesül az, aki utazik, beteg vagy az egészségét veszélyeztetné a szigorú megpróbáltatás.

Amennyiben bizonyos ok miatt a böjt nem tartható meg, az elvesztett napokat pótolni kell, tehát a hónap elmúltával, annyival több napig kell böjtölni, ahány napot elvesztett a hívő. A böjt megváltható szegény emberek étkeztetésével. A böjtnek két lényeges célja van: az egyik cél, hogy a vallásgyakorló bizonyítsa Allah előtt, hogy a lelke erősebb a test vágyánál és felül tud kerekedni a test földi megpróbáltatásain, tehát például le tudja győzni az éhségérzetét, amíg a Nap le nem nyugszik. A másik célja, hogy a böjt alatt egy teljes hónapig a jómódban élők is átérezzék az éhezés gyötrelmeit és így a szegény emberek problémáit!

A ramadán végén úgymond „lelövik” a böjtöt, ez akkor következik be, amikor vége van a holdhónapnak, majd a fiatal, egészen piciny keskeny holdsarló megpillanthatóvá válik.

Ramadán hónap után shavvál hónap következik, mely első 3 napján tartják a böjt megtörésének ünnepét (kis bajrám). A böjt rendkívüli megpróbáltatás akkor, amikor a ramadán a nyári hónapokra esik, hiszen ilyenkor nagyon meleg van, valamint a napkelte és a napnyugta közötti időtartam hosszabb. Ilyen nyári időszakra – a Gergely-naptár szerint – majd jó tizenöt év után, 2035 és 2042 között esik a ramadán.

Összefoglalta: Szoboszlai Endre, csillagász-ismeretterjesztő, újságíró, Debrecen