Csillagászoké a fizikai Nobel

Saul Perlmutter és Adam G. Riess amerikai, valamint Brian P. Schmidt ausztrál csillagászoknak ítélték oda az idei fizikai Nobel-díjat – jelentették be a Svéd Királyi Tudományos Akadémián.

A bizottság indoklása szerint a három tudós „a Világegyetem gyorsuló ütemben való tágulásának távoli szupernóvák megfigyelésével történt felfedezéséért” érdemelte ki a díjat. Az elismeréssel összesen 10 millió svéd korona (326 millió forint) is jár, ennek felét Perlmutter, másik felét Schmidt és Riess kapja.

Díjazottak

Összeállítás a fizikai Nobel-díj kitüntetettjeiről az elmúlt tíz évben:

2001 – Az amerikai Eric A. Cornell, Carl E. Wieman és az Egyesült Államokban élő, német származású Wolfgang Ketterle az alkáli atomokból álló higított gázokban létrehozott Bose-Einstein-kondenzáció előállításáért és a kondenzátumok tulajdonságairól szóló korai alaptanulmányokért.

2002 – Raymond Davis amerikai és Kosiba Maszatosi japán tudós a kozmikus neutrinók kutatásáért, az amerikai Riccardo Giacconi a kozmikus röntgensugárzási kutatásokért.

2003 – Az orosz származású amerikai Alexei A. Abrikosov, az amerikai Anthony Leggett és az orosz Vitalij Ginzburg a szupravezetés terén végzett úttörő kutatásokért.

2004 – Az amerikai David J. Gross, David Politzer és Frank Wilczek a kvarkok világában elért komoly felfedezésekért.

2005 – Az amerikai Roy J. Glauber az optikai koherenciával kapcsolatos kvantumelmélet továbbfejlesztéséért, a fényrészecskék viselkedésének elméleti leírásáért, az amerikai John L. Hall és a német Theodor W. Hansch – megosztva – a lézeralapú precíziós színképelemzés, vagyis az atomok és a molekulák fényének nagy pontosságú színmeghatározása terén elért eredményeiért.

2006 – Az amerikai John C. Mather és George F. Smoot világegyetem, a naprendszerek és a csillagok keletkezésével kapcsolatos, e folyamatok mélyebb megértését segítő kutatómunkájáért.

2007 – Albert Fert francia és Peter Grünberg német kutató az óriás magnetorezisztencia felfedezéséért, amely lehetővé tette a számítógépes merevlemezek radikális miniatürizálását.

2008 – Nambu Joicsiro amerikai kutató a spontán szimmetriasértés a szubatomi részecskék fizikájában elnevezésű mechanizmus felfedezéséért, és Kobajasi Makoto, valamint Maszkava Tosihide japán fizikusok a szimmetriasértés eredetének felfedezéséért.

2009 – Az amerikai Charles K. Kao az optikai szálakon keresztül történő fénytovábbítás területén elért alapvető eredményeiért és a szintén amerikai Willard S. Boyle és George E. Smith – megosztva – egy képalkotó félvezető detektor, a CCD-szenzor feltalálásáért.

2010 – Megosztva Andre Geim és Konstantin (Kostya) Novoselov Nagy-Britanniában dolgozó orosz tudósok a két dimenziós grafénra (egyetlen atom vastagságú grafitréteg, kétdimenziós szén atomrács) vonatkozó előremutató kísérleteikért.

105. alkalommal

A fizikai Nobel-díjat most 105. alkalommal osztották ki. A kitüntetést eddig csak az amerikai John Bardeen kapta meg két alkalommal. A fizikai Nobel-díjat legfiatalabban 1915-ben az akkor 25 éves Lawrence Bragg, legidősebben 2002-ben az akkor 88 éves Raymond Davis Jr. kapta meg. A 191 kitüntetett közül csak kettő a nő, Marie Curie 1903-ban, Maria Goeppert-Mayer 1963-ban kapta meg a díjat. Ez a 29. alkalom, hogy három tudósnak ítélték oda megosztva a díjat.