Tőkés László keresztény politikát akar az EP-ben

A pénteken és szombaton zajlott nemzetközi ökumenikus konferencia első napján Tőkés László EP-képviselő bemutatta a Keresztény Európáért című programját, hangsúlyozva, hogy Európa csak akkor érheti el a valódi egységet, ha visszatér keresztény gyökereihez. Ezért hírdette meg a Keresztény Európáért programot, melynek megvalósításához szükséges az ökumenikus összefogás. Programja keretében két javaslatot is tett, melyeket belefoglaltak abba az állásfoglalás-tervezetbe, melyet az összes romániai keresztény egyháznak elküldenek aláírás végett. Az egyik javaslata az volt, hogy a „keresztény szeretet” váljon hivatalosan az európai oktatás alapvető motívumává, és javasolta továbbá a keresztény frakcióközi csoport megalakítását az Európai Parlamentben. A nagyváradi Lorántffy központban tartott konferencián Tőkés László annak fontosságát hangsúlyozta, hogy Európa térjen vissza keresztény gyökereihez, majd az Uniót bírálta több szempontból. Elmondta, hogy az EU a nyelvet pusztán kommunikációs eszköznek tekinti, holott az identitásunk része. Az Unióban jelenleg a nyugati szekularizáció találkozik a keleti ideológiai ateizmussal, ami erős egyházellenességet szül. Tőkés László nem fogadja el azok álláspontját, akik szerint az egyházat ki kell szorítani a közéletből. Tőkés diszkriminációt tapasztal az Unióban a kereszténységgel szemben, viszont teljes toleranciát tapasztal a muzulmánok viszonylatában. Kifejtette továbbá, hogy  a kommunista múltat nem lehet elfelejteni, és az egyházak elnyomásását be kell vallani. Hozzátette, hogy fontos az ortodox államok csatlakozása, mert az ortodoxok, a nyugati keresztényekkel összehasonlítva erőteljesebebben fejezik ki vallásosságukat.

Ökumenikus Charta

A konferencia első napján felszólaló Nicodin Bulzesc, aki a PD-L színeiben jutott be az EP-be, Tőkés Lászlót barátjának nevezve elmondta, hogy támogatja őt a Keresztény Európa címmel meghírdetett programjának megvalósításában. Dieter Brandes a Healing of Memories in Romania felekezetközi program elnöke előadásában azt javasolta, hogy a határmeni régiókat alakítsák ki az egyházi együtműködés vonatkozásában is, mely javaslatot szintén belefoglalták a határozattervezetbe. Dr. Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára elmondta, hogy a 2002-ben aláírt Ökumnikus Charta legyen vezérfonala az egyházak növekvő együttműködésének.

Törökország ne jöjjön!

A szombati napon szólalt fel Tempfli József, római-katolikus megyés püspök, aki elárulta, hogy nemrégiben egy zártkörű, befolyásos grémium gyűlésén vett részt, ahol rajta kívül mindenki egyetértett abban, hogy Magyarország támogassa Törökország felvételét az Unióba. A tanácskozók a gadasági érdekre hivatkoztak álláspontjuk alátámasztására, sőt azt is bizonyosra vették, hogy éppen ezért nem került be az európai alkotmányba a keresztény gyökerekre való hivatkozás, mert az elidegeníthetné Törökországot az Uniótól. Tempfli József figyelmeztetett: a keresztény érzület nélkül nem lehet felépítneni a egységes Európát, pusztán a gazdasági szempontokra támaszkodva katasztorfális következménye lehet bármilyen politikai, gazdasági döntésnek, így Törökország felvételének is. Ioan Codorean a Nagyváradi Ortodox Püspökség kulturális tanácsosa is azt hangoztatta előadásában, hogy az európai társadalom építésében nem elegendőek a gazdasági szempontok, hiszen Európa egy szellemi konstrukció is, majd a mindennapok polémiájára utalva kijelentette, hogy az a fontos, hogy épülnek templomok, nem pedig az, hogy hány templom épül. Hozzászólásában Tőkés László is azon a véleményen volt, hogy Törökországot ne vegyék be az Unióba, mert, mint mondta, a radikális iszlám alapvetően veszélyezteti az EU-t. Az iszlámot csak akkor lehetne elfogadni, ha elvégezné reformját.

Gesztusokat

Csűry István a KREK helyettes püspöke előadásában inkább teológiai szempontból közelített a kereszténység és ökuménia kérdéséhez, kifejtve azt, hogy a keresztény egyházak olyan teológiai reformokat kellene végrehajtsanak, melyek az ökuménia őszinte szándékát bizonyítják. Ebben az értelemben javasolta, hogy a református egyház ki kellene vegye a Heidelbergi Káté 80. kérdését, mely a református úrvacsora és a katolikus áldozás közti kólönbséget firtatja, és amelyre a kátéválasz az, hogy a pápista áldozás kárhozatos bálványimádás. Végezetül a résztvevők megfogalmaztak egy állásfoglalás-tervezetet, melyet elküldenek az összes hazai keresztény egyházhoz aláírás végett.

Pap István