Az állam átvállalhatja a bérköltségek egy részét a leginkább érintett vállalatok esetében

Agerpres

Az Adevarul Live-nak adott interjúban Violeta Alexandru azt mondta, nem tartja kizártnak, hogy a kényszerszabadságra küldött munkavállalók juttatását május 15-e után is folyósítsák „még egy nagyon rövid ideig”, alapvetően azonban a kormánynak az a célja, hogy „ezt a passzív intézkedést egy aktívval helyettesítse” a válság által leginkább érintett területeken. A miniszter szerint ez azt jelentené, hogy bizonyos ágazatok esetében átvállalnák az alkalmazottak bérköltségeinek egy részét. Az elején jelentősebb lenne a támogatás, majd amint a vállalatoknak sikerül újraindítaniuk a tevékenységüket, fokozatosan csökkenne. „Azok a cégek, amelyek egyből újraindítják a munkát, vélhetően egyfajta támogatásban részesülnek majd, azok pedig, amelyeknél fokozatosan indul újra a tevékenység, ennek a lassúbb ütemnek megfelelő támogatásban részesülnek” – magyarázta.

Alexandru rámutatott, abban a reményben fordítottak nagyobb hangsúlyt a kényszerszabadságra a klasszikus munkanélküliség helyett, hogy a munkáltatók megőrzik a munkahelyeket. Ugyanakkor azonban a kormány mérlegeli a munkanélküli-segély összegének emelését is – nyomatékosította.

A szaktárca adatai szerint a szükségállapot március 16-i kihirdetése óta hétfőig 1.027.824 egyéni munkaszerződést függesztettek fel országszerte. Ezek közül 322.037 a feldolgozóiparban, 187.876 a nagy- és kiskereskedelmi ágazatban, illetve járműjavítás terén, 114.272 pedig a szállodaiparban és vendéglátóegységekben dolgozó alkalmazottaké volt. Emellett 260.171 munkaszerződést bontottak fel, 48.711-et a nagy- és kiskereskedelmi ágazatban, illetve a járműjavítási szektorban, 45.899 a feldolgozóiparban, 35.570-et pedig az építkezések terén.

Borítóképen: Violeta Alexandru