Agrárkamara: az uniós polgárok kedvezőbben ítélik meg a közös agrárpolitikát

Az európai polgárok és a magyar lakosság is az elmúlt évekhez képest kedvezőbben vélekednek a gazdálkodókról és a Közös Agrárpolitikáról (KAP) az Európai Bizottság legfrissebb jelentése szerint. Ez fontos visszajelzés abban a periódusban, amikor a következő időszaki KAP jogszabályok tárgyalásakor szükség van az agrár-élelmiszeripar megerősített pozíciójára, és annak társadalmi elfogadottságára – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) csütörtökön.

Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága tavaly augusztus-szeptemberben végeztette el az EU 27 tagállamában 27 ezer válaszadó bevonásával az „Európaiak, a mezőgazdaság és a KAP” című felmérését.

A kutatás alapján a megkérdezettek 94 százaléka gondolta úgy, hogy az agrárium és a vidéki térségek fontos szerepet töltenek be az EU jövője szempontjából, ezen belül 56 százalék pedig nagyon fontosnak ítélte meg ezeket. Magyarország esetében a megkérdezettek 95 százaléka vélekedett ugyanígy, ebből 43 százalék tartotta kiemelt fontosságúnak az agráriumot és a vidéki térségeket.

A gazdálkodók társadalmi felelősségvállalásával kapcsolatban az európai válaszadók többsége elsősorban a biztonságos, egészséges és jó minőségű élelmiszerekkel való ellátást jelölte meg, ezt követte az állattartás során az állatok jólétének biztosítása, harmadikként pedig a környezetvédelemben és a klímaváltozás elleni küzdelemben betöltött szerep jelent meg.

A magyar megkérdezettek elsősorban ugyancsak az élelmezésbiztonságot emelték ki, másodsorban viszont a népesség ellátását biztosító élelmiszer minőségét és sokszínűségét, harmadikként pedig a vidéki élet ösztönzését és a vidéki életszínvonal emelését választották – közölte a NAK.

A megkérdezettek 73 százaléka már hallott az EU által a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatásról. Ez az arány a 2020-ban végzett vizsgálat során 6 százalékponttal magasabb értéket ért el a 2017-eshez képest, azaz egyre több uniós polgár szerez tudomást a KAP-ról. A magyar válaszaók 72 százaléka hallott már a KAP-ról, ez 11 százalékponttal nagyobb, mint három évvel ezelőtt volt.

A közlemény szerint jelentősen javult a megítélése annak is, hogy a KAP mennyiben tölti be a neki szánt szerepet. A stabil élelmiszerkínálat biztosítása esetében a megkérdezettek 80 százaléka – Magyarország esetében 90 százaléka – értett egyet az állítással.

A biztonságos, egészséges és jó minőségű élelmiszerekkel való ellátást 72 százalék jelölte meg igazként, míg a magyar válaszadók 83 százaléka állította ugyanezt. A válaszadók többsége szerint a Közös Agrárpolitika beváltja a hozzá fűzött reményeket. E témakörben a magyar állampolgárok megítélése általában véve nagyobb mértékben javult, mint az uniós polgároké.

Azzal, hogy a KAP nem csak a gazdálkodók számára jelent hasznot, a felmérésben résztvevők 76 százaléka értett egyet, és mindössze 19 százalékuk fejezte ki egyet nem értését. A magyar megkérdezettek 86 százaléka értett egyet ezzel, és csupán 13 százaléka válaszolt nemmel. A gazdálkodók jövedelemtámogatása az uniós állampolgárok 47 százaléka szerint elegendő, Magyarországon a megkérdezettek 64 százaléka vélekedett így -, ugyanakkor 39 százalék túl alacsonynak vélte a jelenlegi támogatási szintet; ráadásul ez utóbbi véleményt alkotók tábora 13 százalékponttal nőtt az elmúlt három évben.

A válaszadók többsége (56 százalék) a termelőknek járó támogatás növekedését szeretné látni a jövőben, három évvel ezelőtt a megkérdezettek mindössze 44 százaléka nyilatkozott így. Hasonló mértékű pozitív elmozdulást (+12 százalékpont) mértek a korábbi értékhez képest a magyar válaszadók körében is, mert 44 százalék állt ki az agrártámogatások növelése mellett – idézi az Agrárkamara az uniós kutatást.