Fenyőfavásárlás: igazit vagy műfenyőt vegyünk inkább?

Magyarországon a piaci kereskedők előrejelzése alapján idén 5–10 százalékkal lehetnek magasabbak a fenyőárak a tavalyinál: ezek alapján a lucfenyőt 5–5,5 ezer, az ezüstfenyőt 6–8 ezer, míg a nordmann fenyőt 8–10 ezer forint közötti méterenkénti áron kínálják a fenyőárusok – derül ki az Agroinform által közölt adatokból. Ezek az árak nyilván azokat érintik, akiknek minden év decemberében program a fenyőfavásárlás karácsonyra, de létezik egy olyan tábor is, amelyik a műfenyőre esküszik, mert úgy vélik, azzal kevésbé károsítják a környezetet – írja cikkében a Világgazdaság.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint Magyarországon mintegy háromezer hektáron termesztenek fenyőfát, a legfőbb termőhelyek Vas, Zala, Somogy vármegyében vannak, de az Északi-középhegységben – a Mátra és a Bükk környékén –, valamint Nógrádban is sokan foglalkoznak ezzel a tevékenységgel. Idén aszály sújtotta az ültetvényeket, ami elsősorban a kisebb fenyőknek okozott gondot, hiány azonban az agrárkamara szerint nem lesz.

Itthon évente 1,8–2 millió fenyő talál gazdára a karácsony előtti időszakban, ennek mintegy 80 százaléka nordmann fenyő. Bár korábban jellemzően importból származott a nordmann fenyők többsége, ma már a hazai termesztésű fák uralják a piacot. 

Nyugat-Európában és Észak-Amerikában is nagyobb divat a műfenyő, mint itthon, de ott is időről időre csatáznak egymással a pró és kontra érvek. A BBC az „igazi karácsonyfák” figyelmen kívül hagyott előnyeit taglalja, és már trendként azonosította be, hogy a fiatalabb generációk körében újra divatba jöhetnek a valódi fák: egy 2019-es amerikai felmérés szerint a millenniumi generáció, azaz az 1981 és 1996 között születettek csoportja 82 százalékkal nagyobb valószínűséggel vesz élő fát, mint a baby boom korúak, vagyis az 1946 és 1964 között született emberek.

A karácsonyfa nem kulcsszereplő

A témában a lapnak nyilatkozó Alexandra Kosiba, a Vermonti Egyetem erdőökológusa szerint mielőtt kivágják a karácsonyfának termelt fenyőt, olyan földön nevelik, amelyet egyébként más célokra használnának. Vermontban például a karácsonyfa-ültetvények támogatják a helyi gazdaságot, és segítenek megőrizni a földet vidéki tájként.

Az erdők nagy részét képezik a hasznos földhasználatnak, a jól kezelt erdőknek pedig óriási szerepük van az éghajlati kérdések megoldásában – nyilatkozta a BBC-nek Andy Finton, a The Nature Conservancy, az egyesült államokbeli környezetvédelmi nonprofit szervezet tájvédelmi igazgatója. A fák kivonják a szenet a légkörből, tárolják, csökkentik a szénszennyezés mennyiségét, és ezáltal az éghajlatváltozás ütemét – magyarázta. A karácsonyfák nem jelentenek rendkívül jelentős földhasználatot, vagy nem játszanak jelentős szerepet a globális szénciklusban, különösen a fatermeléshez vagy az olyan növényekhez képest, mint a kukorica vagy a búza.

A karácsonyfák nem szerepelnek abban az EU-vállalásban, amely szerint 2030-ig további hárommilliárd fát ültetnek el, mivel ezek a fenyők túl rövid élettartamúak. „Gyakrabban vágják ki őket, mint a fakitermelési céllal, vagy a fák előrehaladott kora miatt vágott erdőket – mondja Paul Caplat, a Belfasti Queen’s University ökológusa. „Vagyis nincs sok idő arra, hogy a biodiverzitás megtelepedjen és egészséges populációk növekedjenek” – magyarázta. Ettől függetlenül a karácsonyfa-ültetvények lendületet adhatnak a biológiai sokféleségnek, különösen azokon a területeken, ahol az a mezőgazdaság intenzívebbé válásával csökken.

Környezetbarát karácsonyfa-ültetvények

Ezek az ültetvények ugyanis lehetővé teszik 

• a táplálékforrásokhoz való jobb hozzáférést,
• megfelelő fészkelőfeltételeket biztosítanak a mezőgazdasági területeken élő madarak számára, és 
• kevésbé intenzíven művelik, mint például a gabonatáblákat.

Ezeket az állításokat több kutatómunka is alátámasztja, például egy 2019-es belgiumi tanulmány, amelyik szerint a bogarak diverzitása – beleértve a veszélyeztetett fajokat is – magasabb volt a karácsonyfa-ültetvényekben, mint a kukoricatáblákban, bár alacsonyabb, mint a hosszabb ideig tenyésző faültetvényekben, amelyeknél kevesebb műtrágyát és növényvédőszert használnak, mint a karácsonyfának nevelt fenyőfák termesztéséhez.

„Folyamatos növekedési és szén-dioxid-kivonási folyamat zajlik a légkörből, ami pozitív dolog – mondja Kazer. – Mivel azonban a fa elpusztulásakor a fa által elnyelt összes szén visszakerül a légkörbe, a szén teljes eltávolítása nem történik meg” – teszi hozzá.

Azt is érdemes összefüggésbe helyezni, hogy egy karácsonyfa milyen szén-dioxid-lábnyommal jár. A Carbon Trust becslése szerint egy használat után elégetett, 2 méter magas karácsonyfa mindössze 3,5 kilogramm szén-dioxid-egyenértéket bocsát ki – ez a Londonból New Yorkba tartó repülés kibocsátásának nagyjából 0,2 százaléka. Egy ugyanolyan méretű fa, amelyik a szemétlerakóba kerül, már 16 kilogramm szén-dioxid-kibocsátással rendelkezik – ami ugyanezen a repülőút szén-dioxid-kibocsátásának 1 százaléka.

Általában az a legfontosabb szempont, hogy az emberek hogyan dobják el a karácsonyfáikat használat után. A legrosszabb forgatókönyv akkor következik be, amikor a karácsonyfák szemétlerakóba kerülnek, ekkor ugyanis metán szabadul fel, ennek szerepe az üvegházhatás kialakulásában pedig húszéves időtávon nyolcvanszor erősebb, mint a szén-dioxidé. A Carbon Trust adatai szerint az, hogy egy fa hulladéklerakóba kerül-e vagy sem, messze a legnagyobb hatással van a szénlábnyomára: a hulladéklerakókba kerülő fa mintegy négyszer-ötször annyi szenet bocsát ki, mint az, amelyik nem.

Fenyőfavásárlás karácsonyra

Ideális esetben, ha egy fa földlabdás, akkor a karácsony után újratelepítik, ami a kutatók szerint „tisztességes alternatíva” annak biztosítására, hogy a fa szenét lassan, szén-dioxidként engedjük vissza a légkörbe. Ha a fát energiatermelés céljából elégetik, akkor a benne lévő szén egyenesen visszakerül a légkörbe szén-dioxid formájában. Érdemes azt is ellenőrizni, hogy a hely, ahol a fát vásárolta, kínál-e újrahasznosítási szolgáltatásokat, lehetővé téve a forgácsolást és a termőföldre való visszajuttatását.

Természetesen van néhány lehetőség, amellyel teljesen elkerülhető a pazarlás. 

És persze ott van a lehetőség, hogy egyszerűen csak egy mesterséges fát válasszunk. Ezek több száz év alatt bomlanak le a szemétlerakóban, de összességében alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást jelentenek, mint több valódi fát vásárolni, ha elég hosszú ideig újra felhasználják. A Carbon Trust becslése szerint a műanyag karácsonyfák szénlábnyoma körülbelül 7–20-szorosa a valódi fákénak, ami számos tényezőtől függ, például, hogy a valódi fa hulladéklerakóba került-e, vagy milyen messzire utaztak az emberek a fáért.

A műfenyőkről a NAK is megemlékezett, a magyar köztestület viszont azt hozta fel érvként, hogy ezek ára elég borsos, az a tévhit pedig már régen megdőlt, hogy a műfenyővel óvják a környezetet, de még sokan hisznek ebben. 

Ráadásul a tapasztalatok szerint a vásárlók öt-hat év elteltével leselejtezik őket, miközben legalább húsz évig kellene használni egy műfenyőt ahhoz, hogy valóban környezetkímélőbb alternatíva legyen.