Feltárták a kurucok magánéletét

Pikó Stefánia

II. Rákóczi Ferenc emlékév alkalmából ezúttal Mészáros Kálmán hadtörténész érkezett Nagyváradra, és az erdélyi kuruc hadvezetés magánéletének érdekességeit tárta fel a jelenlévők számára, bemutatva az elmúlt években zajlott kutatásainak egy szeletét. Kezdetnek felvázolta a kuruc katonai felső vezetés összetételét, diagrammokkkal ábrázolta a társadalmi és a katonai rangokat is feltüntetve, amiből arra következtethettünk, hogy a legmagasabb katonai rangokat javarészt csak nemesek kaphatták meg. A hadtörténész több emlékiratból is felolvasott, így egy 1710-es iratból is, melyben II. Rákóczi egyik találkozását idézi fel egy csoport menekülő asszonnyal és gyermekkel. „Látható tehát, hogy valóban a fejedelem számára is megoldhatatlan problémát jelentett a szabadságharc utolsó időszakában a katonák családjainak elhelyezése” – magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy a hadvezérek családi háttere nemcsak kuriózum, hiszen a fejedelem is foglalkozott ezzel, a hazaváró édesanyák, feleségek, gyerekek pedig természetesen hatással voltak az éppen harcoló hadurakra.

Tragédiák

Akkoriban szokás volt a korai házasság, így a legtöbb tiszt már nős volt, mikor a harctérre lépett, ők aztán saját maguk oszlatták szét századaikat, hogy rokonaikat, barátaikat segítsék a menekülésben – tudtuk meg. További diagrammok segítségével pontosan láthattuk, kik voltak házasok, kik váltak el, akár többször is, kik maradtak özvegyek. Volt olyan, aki kétszer, háromszor is özvegy maradt, majd újraházasodott a hadvezérek közül, a nők között pedig akadt olyan, aki kétszer megözvegyült, háromszor ment férjhez, és mindhárom férje egy kuruc tábornok volt. A megözvegyült hadvezérek közül nem nősültek meg újra mind, Károlyi Sándor tábornagy például 19 éven át maradt özvegy. A házasságkötéseken, válásokon kívül egyéb családi eseményekről is hallhattunk az előadás során, így kiderült, a harc időszakában sokan vesztették el valamelyik szülőjüket, általában az édesanyát. Így járt Mikes Mihály (háromszéki) kuruc generális is, aki tragikus módon veszítette el édesanyját: a nő Brassóba menekült, ahol két szobalánya fojtotta meg. Thoroczkay István aranyosszéki főkapitány, majd ezredes családját emelte még ki az előadó, mikor arról beszélt, hogy a szabadságharc sok bajjal, szomorúsággal járt, főleg egy-egy vezető személyiség családjában. Thoroczkay feleségét, Kapy Borbálát és gyermekeit 1704-ben Rabutin, az erdélyi császári haderő parancsnoka fogatta el, a férfi tagokat börtönbe záratta, a nőket fegyveres katonákkal őrizte. A császári erők kegyetlensége odáig fajult, hogy Thoroczkay másfél éves unokájának tisztességes temetését is meg akarták akadályozni.