Fennállásának 30. évfordulóját ünnepelte az RMDSZ

Ciucur Losonczi Antonius

Az Ezüstfenyő-díjak átadásával kezdődött az RMDSZ miniparlamentjének számító Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) gyűlése. Kelemen Hunor elnök felidézte: a Szövetség ezt a díjat mindazok munkájának elismeréseként alapította 18 éve, akik hétköznapi hősei kultúránk, értékeink megőrzésének és a szülőföld visszaszerzésének. A megálmodói szerint utóbbi csak lépésről lépésre, földről földre, erdőről erdőre, szoborról szoborra lehetséges. „Ma itt Kolozsváron is azoknak a példaképeinknek adjuk át ezt a díjat, akik ezért a közös célért, az erdélyi magyar közösségért, kultúránk és értékeink védelméért, átörökítéséért munkálkodtak az elmúlt években” – fogalmazott.

2019-ben 24 személy részesült elismerésben szülőföld-megtartó tevékenységéért, köztük két Bihar megyei: Jakabffy László mérnök, aki jótékonyan vett részt számos emlékhely létesítésében, illetve ott volt az RMDSZ Bihar megyei szervezetének megalakulásánál és egyik alapítója a nagyváradi RMDSZ-nek is, valamint Daróczi Mihály bályoki alpolgármester, a Bihar megyei közösség kiemelkedő alakja, amiért szem előtt tartja a magyarság problémáit, a települése sorsát és a közösségépítést.

Politikai tájékoztatójában Kelemen Hunor megerősítette, hogy az RMDSZ meg fogja szavazni a parlamentben a kormány ellen benyújtani tervezett bizalmatlansági indítványt, mivel nem értenek egyet a kormányzó liberálisok azon javaslatával, hogy kétfordulóssá váljon a polgármester-választás. Ugyanakkor cáfolta, hogy új koalíciót szeretnének. Kifejtette: az RMDSZ-nek az az érdeke, hogy minden áron megakadályozza a választási törvények módosítását, hiszen a magyarság körülbelül polgármestereinek 20 százalékát veszítené el, ha bevezetnék a kétfordulós önkormányzati választást. Ezért bárkivel, így a szociáldemokratákkal is képesek szövetkezni, hogy ezt megakadályozzák, és ennek az egyedüli útja a kormány megbuktatására irányuló bizalmatlansági indítvány megszavazása. Kelemen Hunor szerint ugyanakkor az RMDSZ és a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) között „nincs harag”, amiért a liberálisok is megszegték az RMDSZ-nek még tavaly év végén tett azon ígéretüket, hogy nem fogják módosítani a választási törvényeket. Reményét fejezte ki, hogy a parlament megszavazza a bizalmatlansági indítványt, ami azt jelenti a kormány bukása mellett, hogy a választási törvények nem fognak módosulni, és egyfordulós marad a polgármester-választás. Ugyanakkor ezzel megteremtődne az előrehozott parlamenti választás előidézésének a lehetősége. Szerinte kivitelezhető, hogy a helyhatósági előtt egy héttel parlamenti választást tartsanak. Kitért arra is, hogy az önkormányzati választáson várhatóan magyar-magyar verseny lesz, miután az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) fúzióra készül. Jelezte, ez teljesen új helyzetet teremt, hiszen eddig az RMDSZ az MPP-vel együttműködött, de ha létrejön a fúzió, értelemszerűen érvényét veszti ez a megállapodás.

A hozzászólások rendjén Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Kelemen Hunor egy korábbi nyilatkozatára utalva felvetette: törvénykezdeményezést kellene benyújtani, hogy a következő ciklustól kezdve a helyhatósági választások öt évre szóljanak.

Az SZKT elfogadta az önkormányzati választás jelöltállítási szabályzatát és ismét megválasztotta Biró Rozáliát a testület elnökévé. Az SZKT egyik alelnöke a váradi Tőtős Áron lett.

Gálaműsor

Kelemen Hunor a Kolozsvári Magyar Operában szervezett ünnepi gálán beszédében elmondta: 30 év távlatából azért tűnik látszólag úgy, hogy az RMDSZ megalakulása „könnyen ment”, mert a romániai magyarság a kommunista diktatúra ellenére szabad polgárok közössége volt. Vulkánszerűen tört felszínre az önszerveződés vágya, így az RMDSZ meglehetősen hamar, 1989. december 25. és 1990. január 13. között alakult meg. Kiemelte, az alapítók tudatosan hoztak létre szövetséget és nem pártot, és megköszönte a mindenkori magyar kormányok támogatását. Hangsúlyozta: ma már jobb helyzetben van a romániai magyar közösség, mint 30 évvel ezelőtt. Úgy vélte, a fő feladat változatlan, így a nemzeti identitás megőrzéséért mindaddig küzdeni kell, amíg a közösséget a felszámolására és az asszimilációjára irányuló „kihívások” érik.

Markó Béla, az RMDSZ korábbi vezetője úgy vélte, hogy az a szövetség, amelyet 30 évvel ezelőtt megkötöttek, olyan hatékony eszközzé vált, amelyre Trianon óta nem volt példa. Ehhez a sikerhez szükség volt a romániai magyarok túlélőképességére és naiv hitére, hogy a kommunizmus romjain jövőt építhetnek. A két világháború között a romániai magyarságnak voltak még intézményei, volt még gazdasági ereje, mint ahogy a kommunizmus első időszakában is volt egyeteme, egyfajta autonómiája a Magyar Autonóm Tartomány révén, de 1989-ben, a rendszerváltást megérő nemzedéknek és az RMDSZ alapítóinak már csak emlékeik voltak a magyar feliratokról, az önálló magyar iskolákról, ezért 30 évvel ezelőtt már-már a semmiből kellett újrakezdeni – hangoztatta. A szolidaritás fontosságát is hangsúlyozta, amely nélkül az RMDSZ nem lehetett volna sikeres szervezet. Megítélésében a romániai magyarságnak modernizációra van szüksége, nem arra, hogy a 20. század eleji Európához zárkózzon fel. Hozzátette: az RMDSZ-t a romániai magyaroknak az az igénye hozta létre, hogy saját választott politikusaik legyenek és ne mások mondják meg, mi a jó nekik. Kijelentette: „segítsenek minél többen, segítsen Magyarország, de döntsünk mi a saját sorsunkról”.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Kárpát-medencei magyar érdekvédelmi szervezetek üzenetét tolmácsolta. Elmondta: az elmúlt harminc év nemzetpolitikájának legnagyobb hozadéka a határon túli magyar közösségek újraszerveződése, amelyben az RMDSZ-nek különleges, „etalon jellegű” szerepe volt. Úgy vélte, hogy az RMDSZ azért maradhatott meg, mert mindig képes volt megújulni, soha nem rugaszkodott el a realitásoktól és ennek köszönhetően megkerülhetetlen és megkérdőjelezhetetlen politikai tényező maradt. Takács Csaba, az RMDSZ volt ügyvezető elnöke szerint az RMDSZ olyan szervezet, amely a romániai magyar közösség legnagyobb fórumává nőtte ki magát, amelyben különböző ideológiák, eszmék és irányzatok csaptak össze azért, hogy 1989-ben a romániai magyarság hetven év után ismét talpra álljon. Brendus Réka, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője tolmácsolta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár jókívánságait, akik azt üzenték, hogy személyesen és a magyar kormány nevében is továbbra is az RMDSZ mellett állnak küzdelmében és hitében.

Az ünnepségen korabeli felvételek bejátszásával, egykori és jelenlegi RMDSZ-es kötődésű személyek mondataival idézték meg a múltat és a jövőt. A megyei/területi RMDSZ-szervezetek alapítói emlékplakettet kaptak, Bihar megyéből Nagy Béla volt jelen. A zenei momentumokról Koszorús Krisztina „Koszika” erdélyi dzsessz- és folkénekes gondoskodott, aki egyidős a Szövetséggel.

Fotó: MTI/Kiss Gábor