A ramadán csillagászati és naptári érdekességei

Szoboszlai Endre, debreceni csillagász-ismeretterjesztő

Az iszlámhívők, vagyis a muszlimok, vallási szokásai közül talán leginkább a böjti hónapot, vagyis a ramadánt ismerhetjük, ami a Hidzsra naptár kilencedik hónapja. Idén a Gergely-naptárunk szerint április 24-én, pénteken kezdődik a ramadán. Azért ekkor, mert előző napon, vagyis április 23-án lesz újhold, és az újhold utáni napon tűnik fel a pici holdsarló, amikor is elkezdődhet a böjt. A böjti hónap vége pedig majd a következő újhold utáni napon lesz. Mivel május 22-én, pénteken lesz ismét újhold, így a ramadán végének a napja majd akkor várható, amikor ismételten megpillantható lesz a kis holdsarló, várhatóan május 23-án. Míg a zsidó vallásúaknak szombat, a keresztényeknek pedig a vasárnap a heti pihenő-ünnepnapja, addig a muszlimoknak a péntek az. Idén naptári érdekességnek számít, hogy ramadán első napja és az utolsó teljes böjti napja is péntekre esik. Ez ritkán fordul elő.

A naptár elkészítése mindig a csillagászok feladata volt, ahogy ma is, ismerkedjünk meg most ennek érdekességeivel. A Hidzsra-naptár (tévesen hívják egyesek Mohamedán naptárnak), a Hold Föld körüli keringését használja fel az idő mérésére. Ez rövidebb a mi általunk használt napévnél, vagyis, attól az időtartamtól, amennyi idő alatt a Föld megkerüli a Napot. Ezért van az, hogy egy Hidzsra év kb. 10–11 nappal rövidebb a napévnél. Ebből adódik egy furcsa helyzet is: ha egy muszlimtól megkérdezzük, hogy hány éves, tisztázni kell, hogy melyik naptár szerint adja meg a választ, mert 33 napév 34 Hidzsra évnek felel meg. Például: a 2020. év áprilisában a Hidzsra naptár az 1441. évet írja. Az 1442. év majd 2020. augusztus 20-án kezdődik!

De mi is a ramadán? Az iszlám vallás, öt alapvető törvényt ír elő, melyek közül az egyik, a nagy megpróbáltatást jelentő szabály a ramadán hónapi böjtölés megtartása. Ebben a hónapban az igazhívő muszlimnak napkeltétől napnyugtáig tilos enni, inni, dohányozni, és szexuális életet élni. Ezt a hónapot azért ünneplik meg, mert a hagyomány szerint ekkor érkezett Allahtól – Gábriel arkangyal segítségével Mohamed prófétához – az iszlám szent könyve, a Korán. A ramadán havi böjt alól mentesül az, aki utazik, beteg vagy az egészségét veszélyeztetné a szigorú megpróbáltatás. Amennyiben bizonyos ok miatt a böjt nem tartható meg, az elvesztett napokat pótolni kell, tehát a hónap elmúltával, annyival több napig kell böjtölni, ahány napot elvesztett a hívő. A böjt megváltható szegény emberek étkeztetésével. A böjtnek két lényeges célja van: az egyik, hogy a vallásgyakorló bizonyítsa Allah előtt, hogy a lelke erősebb a test vágyánál és felül tud kerekedni a test földi megpróbáltatásain, amíg a Nap le nem nyugszik. A másik célja, hogy a böjt alatt egy teljes hónapig a jómódban élők is átérezzék az éhezés gyötrelmeit és így a szegény emberek problémáit! A böjt rendkívüli megpróbáltatás akkor, amikor a ramadán a nyári hónapokra esik, hiszen ilyenkor nagyon meleg van, valamint a napkelte és a napnyugta közötti időtartam is hosszabb.

Ilyen nyári időszakra – a Gergely-naptár szerint – majd körülbelül húsz év múlva, a 2041. és 2049. közötti években esik (Hidzsra naptár szerint az 1463-1472. közötti évek) majd a ramadán. A böjti hónap után shavvál hónap következik, amelynek első három napján tartják a böjt megtörésének (arabul íd al-fitr) nagy lakomákkal kísért ünnepét, ezt mondják „kis bajrámnak” is, és ilyenkor adakozni kell a szegényeknek. Jövőre, 2021-ben, április 13 és május 12 között lesz a böjti hónap.

Borítóképünk illusztráció