Nem minden lebomló anyag biohulladék

Pap István

Az új hulladékgyűjtési rendszer leglényegesebb változása az, hogy Nagyvárad a kétfrakciós gyűjtésről átállt a három plusz egy frakciós gyűjtésre. Eddig volt az ún. száraz és nedves frakció, előbbibe került az újra már nem hasznosítható kommunális hulladék, utóbbiba pedig az újrahasznosítható hulladék. Ezek mellett azonban megjelent a harmadik, barna kuka, amelybe a konyhában keletkező lebomló biohulladékok kerülnek. A plusz egy frakció a csomagolási üvegek gyűjtésére szánt zöld kuka a lakótelepi gyűjtőpontoknál, a magánházaknál viszont továbbra sem megoldott az üvegek szelektív gyűjtése.

Mi a biohulladék?

Mivel számos, gyakran egymásnak ellentmondó információ kering arról, hogy mi számít biohulladéknak, ezért érdemes tisztázni, mit is kell a barna kukákba tenni. Erről Pásztai Zoltán, az Eco Bihor hulladékkezelő cég igazgatója tájékoztatta olvasóinkat. A biohulladék a háztartásban a nyers, illetve főtt ételmaradék: a krumpli- és banánhéjtól kezdve a citrom- és narancshéjon át a megmaradt laskatésztáig minden szilárd halmazállapotú konyhai szerves anyag. Nagyon fontos azonban – emelte ki Pásztai Zoltán –, hogy a cseppfolyós halmazállapotú ételmaradékokat ne a biohulladék közé öntsük, tehát sem a levesmaradék, sem a megromlott tej és semmilyen más folyékony maradék se kerüljön a barna kukába. Hozzátette, hogy a konyhai törlőkendő, amivel letöröljük az asztalt vagy a konyhai vágólapot, mehet a biohulladék közé. Hallani lehet azt is, hogy nem ajánlatos vegykezelt gyümölcsök, zöldségek maradékait biohulladéknak felhasználni, de ennek kapcsán Pásztai Zoltán azt mondta: „Nem kell katolikusabbnak lenni a pápánál, hiszen ma már majdnem minden növényi eredetű étel vegykezelt, úgyhogy a banánhéj és a társai nyugodtan mehetnek a barna kukába”.

Mindenki, aki aláírja a hulladékszállítási szerződést, kap egy kicsi 5–8 literes barna edényt, amelyben otthon lehet gyűjteni az ételmaradékot, és amikor az megtelik, a tartalmát a nagy barna kukába kell önteni. Sokan valószínűleg kibélelik a kis barna kukákat: ebben az esetben ez legyen papírzacskó vagy a nagy bevásárló központokban a zöldséges pultoknál kapható lebomló műanyag zacskó, amin szerepel az „ok compost” felirat. Ebben az esetben a papír- és műanyag zacskóval együtt is be lehet tenni a hulladékot a nagy barna kukába. Ha netán polietilén műanyag zacskóval bélelik ki a kis barna kukát, akkor a zacskó tartalmát ürítsék a nagy barna kukába, az üres zacskót pedig dobják a fekete kukába, és ne a sárgába, mert abba a tiszta, száraz csomagolóanyagok kerülnek – magyarázta Pásztai Zoltán. Az igazgató hozzátette, hogy a magánházban lakók a lenyírt füvet és rőzséket is betehetik a barna kukákba, „nem lesz abból baj, ha az ételmaradék összekeveredik a lenyírt fűvel” – mondta. Arra azért vigyázni kell, hogy ne legyen túl nagy mennyiségű a fű és a gally: ha túl sok ilyen anyag gyűlt össze, akkor a lakóknak érdemes otthon komposztot készíteni belőle.

A lakótelepi gyűjtőpontok kukáira rá van írva az, hogy a háziállatok ürülékét is a barna kukába kell dobni. Ezzel szemben a helyzet az, hogy „semmiféle ürüléknek nincs helye a biohulladék között” – szögezte le Pásztai Zoltán, mint ahogy az állatok alomját is a fekete kukába kell dobni. Azt is írja a barna kukán, hogy a szőrme is a biohulladék közé kerül, de az emberek ezt ne tévesszék össze a háziállatok szőrével! Az összegyűjtött kutya-, macska- stb. szőrt ne a biohulladék közé, hanem a fekete kukába tegyék. Ennek kapcsán megkérdeztük Pálhegyi Zoltánt, a RER Vest igazgatóját, aki elmondta, hogy a kukákra felragasztott tájékoztatót ki fogják javítani, hogy ne szerepeljen rajta a pontatlan információ.

Mi lesz a hulladékkal?

Mi lesz a biohulladék sorsa? – kérdeztük Pásztai Zoltántól, aki elmagyarázta, hogy a beérkezett anyagot előkezelik, majd felaprítják és beforgatják komposztálásra más zöld hulladékokkal együtt. Amennyiben 35 ezer tonnányi ételhulladék fog keletkezni egy évben, amennyi a tervezett mennyiség, az problémát okozhat, hiszen ekkora mennyiség felhasználása még nincs megoldva. Ez esetben már észszerű volna egy olyan kezelőművet létrehozni, amely ennek a rothasztásából származó hő- és elektromos energiát tudná hasznosítani, és utólagosan komposztálásra kerülne, és jó minőségű mezőgazdasági tápanyag lenne belőle. Külföldön a városgazdák a zöld területeket dúsítják a szénben gazdag anyaggal, ezt Nagyváradon is be lehetne vezetni, véli a szakember, aki végezetül kiemelte, hogy el kell végre kezdeni a hatékony szelektív hulladékgyűjtést. „Mi támogatjuk a város és a RER erőfeszítéseit! Ezt a változást el kell kezdeni, a lakótársulások meg kell értsék, hogy tizenöt évig senki nem kérte rajtuk számon a szelektív hulladékgyűjtést, de uniós tagország vagyunk, és az Unió most már számon kéri rajtunk ezt. Be kell hozzuk egy év alatt azt, amit nem csináltunk meg negyven év alatt!” – zárta szavait Pásztai Zoltán.