Késedelem volt, mulasztás nem a dák leletek ügyében

Pap István

Az Alsólugashoz tartozó Örvénd falu területén talált dák leletek körül gerjesztett sajtóbotrányt a Bihoreanul hetilap, mely hosszú cikket közölt arról, hogy a község magyar polgármestere, Sorbán Levente barbár módon elpusztította az amatőr régészek felfedezéseit. Az ügy kapcsán május 6-án elküldött kérdéseinkre május 14-én kaptunk választ a Bihar Megyei Kulturális Igazgatóságtól, mely a régészeti leletek feltárásának egyik illetékes intézménye. A válaszból megtudtuk azt, hogy az igazgatóságot a tatarosi polgármesteri hivatal értesítette telefonon 2020. július 15-én arról, hogy fémdetektoros amatőr kutatók régészeti szempontból értékes tárgyakat találtak. Az igazgatóság részéről még ugyanazon a napon kiszállt valaki a helyszínre, itt egy kis dombon patics (égetett agyag fal) nyomaira bukkantak. A megtalálók elmondása szerint 53 cserépmaradványt találtak ott. A domborzat sajátosságai, a patics, a folyami kőgörgeteg, valamint az itt talált cserepek miatt azt a következtetést vonták le, hogy a helyszínen egy természetes módon kialakult erődített hely volt, melynek egyetlen bejáratát sánccal zárták el. Az erődített hely többi nyomát, illetve részét régészeti feltárás nyomán kell majd megállapítani. A kis dombocska közelében találtak tizenhét ezüst pénzérmét, drahmát, néhány száz méterrel odébb pedig a premodern és a modern korból származó bronz érmekre bukkantak. A következő napon a talált tárgyakat az igazgatóság átvette a tatarosi polgármesteri hivataltól, ugyanekkor a község tereptérképésze közölte azt, hogy a terület tulajdonképpen nem Tataroshoz, hanem Alsólugashoz tartozik.

Leletek leadva

Majd úgy folytatódik a dokumentum, hogy a talált tárgyakat a kulturális igazgatóság átadta a Körösvidéki Múzeumnak, értesítették a Bihar Megyei Rendőrséget is, melynek munkatársai szintén kimentek a helyszínre. A válasz ezt követően azt tartalmazza, hogy néhány nappal később felvették a kapcsolatot Alsólugas polgármesterével, de az elöljáró egy másik találkozóra kellett elmenjen, ezért nem találkoztak vele. Ebből a megfogalmazásból nem derül ki, hogy az igazgatóság közölt-e a polgármesterrel bármiféle konkrétumot a lelőhelyről. A válasz úgy folytatódik, hogy később újabb régészeti leleteket találtak a kincsvadászok, amelyek az alsólugasi polgármesteri hivatalba kerültek, és végül ezek a tárgyak is a Körösvidéki Múzeumba jutottak. A fentiekből nem derül ki, hogy a kulturális igazgatóság értesítette-e az alsólugasi polgármesteri hivatalt arról, hogy a község területén feltehetőleg egy régészeti objektum van, ami miatt a területet le kell zárni, mint ahogy az sem, hogy a tárgyleletek mikor kerültek az alsólugasi polgármesteri hivatalhoz.

Emlékeztetőül: Sorbán Levente polgármester azt mondta, hogy tavaly decemberig senki nem közölte a polgármesteri hivatallal azt, hogy a község területén régészeti lelőhely van, erről az erdőben nagy gödröket ásó kincsvadászoktól hallottak először, amikor megkérdezték tőlük, hogy mit csinálnak ott. A igazgatóság válasza alapján nem cáfolható az alsólugasi polgármesternek az az állítása, miszerint idén áprilisig semmilyen intézmény nem értesítette hivatalosan a hivatalt arról, hogy dák erődített hely lenne a község területén, erről a polgármester szintén tavaly decemberben hallott először a kincskereső amatőr régészektől.

Nem volt rongálás

A kulturális igazgatóság válaszában mindenesetre leszögezi, hogy a helyszínen a kulturális igazgatóság és a Körösvidéki Múzeum régészei tartottak terepszemlét, és megállapították, hogy semmiféle rongálás nem volt a környéken, a Silvana erdészeti közbirtokosság által végzett fakitermelés semmilyen kárt nem tett a régészeti lelőhelyben. A közbirtokosság a kulturális igazgatóságtól kért és kapott jóváhagyást arra, hogy ritkítsa az erdőt, és arra, hogy erdőutat alakítson ki a régészeti lelőhely övezetében, ahol egyébként nem lehet a talajt megbolygató munkálatokat végezni az igazgatóság jóváhagyása nélkül. A területet most már a csendőrség őrzi. A Körösvidéki Múzeum régészeti feltárása után a területet az Országos Régészeti Nyilvántartásba veszik és megkezdődik a terület történelmi műemlékké nyilvánításának a folyamata, áll még a kulturális igazgatóság válaszában. Egyébiránt a törvény értelmében addig, amíg az illetékes intézmény, esetünkben a Körösvidéki Múzeum régésze nem állapítja meg, hogy egy helyszínen valóban régészeti lelőhely van, addig ezt nem is lehet annak tekinteni. A Körösvidéki Múzeum munkatársa, Călin Ghemiș először idén áprilisban járt a helyszínen, és állapította meg azt, hogy azt a területet régészetileg fel kell tárni. A régész leszögezte, hogy ebben az ügyben minden az eljárásoknak megfelelően zajlott, és abban sincs semmi meglepő, hogy az első állampolgári bejelentések után több hónappal kezdődik meg a feltárás, hiszen, mint elárulta, nagyon sok hasonló bejelentés érkezik, amelyeket sem a kulturális igazgatóság, sem a Körösvidéki Múzeum nem tud azonnal megvizsgálni. A törvény ezért is ad egy éves határidőt a véletlenszerűen megtalált régészeti lelőhelyek feltárására.