„Történelmi feladatot látunk el, és ezt a munkát rendületlenül folytatjuk”

Pap István

Május 26-án volt tíz éve annak, hogy a Magyar Országgyűlés elfogadta az állampolgársági törvény módosítását, megteremtve a külhoni magyarok számára az egyszerűsített honosítás lehetőségét. Ennek az újrahonosítási folyamatnak az elmúlt tíz évét és az Erdélyi Magyar nemzeti Tanács (EMNT) Demokráciaközpont-irodahálózatának szerepét mutatja be a Magyarnak lenni jó! – Az EMNT Demokrácia-központok 10 éve című album, melyet hétfőn kora este Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban is bemutattak. A nagyváradi kötetbemutatón elsőként Tőkés László, az EMNT elnöke szólalt fel, aki az elmúlt harminc év nemzetpolitikai folyamatait idézte fel. Ebben a folyamatban Antall József miniszterelnök elvi politikai szinten nyilatkoztatta ki a magyar nemzet határokon átívelő egységét. Az első konkrét lépés ebben a vonatkozásban az első Orbán-kormány idején történt, amikor meghirdették a határokon átívelő nemzetegyesítés programját, melynek hozadéka a státusztörvény volt. Majd következett a „kommunista visszarendeződés”, ahogy Tőkés László fogalmazott, melyet a „Brüsszelhez való igazodás és a szomszédságpolitikai szervilizmus” jellemzett. Ennek a korszaknak traumatikus hatású eseménye a kettős állampolgárságról szóló, 2004. december 5-én tartott sikertelen népszavazás volt. 2010-től újabb fordulat következett be a nemzetpolitikában, mondta Tőkés László. A magyar állam az új Alkotmányban felelősséget vállal a határon túli magyarokért, ennek közjogi kifejeződése a módosított állampolgársági törvény, melynek eredményeképpen már egymillió százezer határon túli magyar kért és kapott magyar állampolgárságot. A magyar állampolgárság megszerzésében Erdélyben kiemelten fontos szerepet játszott az EMNT által működtetett Demokráciaközpont-hálózat, melynek időközben „nemtelen konkurenciája is akadt” – fogalmazott Tőkés László, megnevezve az Eurotrans Alapítványt ebben a vonatkozásban. Tőkés László kiemelte, hogy az EMNT a szülőföldön való helytállást hirdeti az elvándorlással, az internacionalista gyökértelenséggel szemben. Hozzátette, hogy a honosítási folyamatot folytatni kell, mint ahogy a jövő évi magyarországi választásokra való regisztrációt is, mert a tét óriási, „a balliberális oldal dezintegrálni akarja Magyarországot” – mondta az EMNT elnöke.

Történelmi feladat

A kötetbemutatón felszólalt Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke, aki kiemelte, hogy a most bemutatott kötet emléket állít és elismeri mindazoknak a munkáját, akik az elmúlt tíz évben a Demokrácia-központokban tevékenykedtek. Bár ebben a vonatkozásban egy hiányossága is van a kötetnek, amit mind Toró T. Tibor, mind az utána felszólaló Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke, a kötet szerkesztője is elismert: tudniillik az, hogy nem szerepel benne írással Zatykó Gyula, akinek pedig szervezési igazgatóként meghatározó szerepe volt abban, hogy Partium régióban Nagybányától Temesvárig kiépült a Demokrácia-központ hálózat. Sándor Krisztina elnézést is kért a helyszínen Zatykó Gyulától és kiemelte, hogy hamarosan digitális formában is hozzáférhető lesz a kiadvány, és akkor pótolni lehet a hiányt. Sándor Krisztina a továbbiakban emlékeztetett arra, hogy tavaly volt a Demokrácia-központok létesítésének tízéves jubileuma, de mivel a világjárvány miatt nem tudták megünnepelni ezt az évfordulót, ezért döntöttek úgy, hogy egy ilyen szép kiállítású kötettel emlékeznek meg az évfordulóról. „Történelmi feladatot látunk el, és ezt a munkát rendületlenül folytatjuk” – szögezte le Sándor Krisztina, aki a kötetről szólva elmondta, hogy 129 régi irat, öt vendégszöveg, nyolc tanulmány, hat konzul és huszonöt munkatárs vallomása van benne. A könyv gerincét az iratok képezik, melyeket hat fejezetben csoportosítottak, és minden fejezethez egy rövid tanulmány is tartozik.

Felszólalt az este során Zatykó Gyula, az EMNP alelnöke is, aki bevallotta, hogy számára a Demokrácia-központok kiépítése nem munka volt, hanem nemzetszolgálat. Felhívta a figyelmet arra, hogy az erdélyi magyaroknak csak a fele kérte a magyar állampolgárságot, tehát továbbra is van feladata a hálózatnak, az, hogy a magyarság másik fele is megkapja a magyar állampolgárságot. A rendezvényt Nagy József Barna, az EMNT Bihar megyei elnökének hozzászólása zárta.