2021.08.02. 08:28
Több mint 11 millió euróra számíthat Nagyvárad a helyreállítási és ellenállóképességi tervből
Bihar megyébe érkezett pénteken Hegedüs Csilla, a bukaresti Európai Alapok Minisztériumának RMDSZ-es államtitkára. Délelőtt a megyeházán tartott sajtótájékoztatót Daniel Palaghianu alprefektus társaságában, majd több településre is ellátogatott.
Fotó: Alexandru Nițescu
Ciucur Losonczi Antonius
Hegedüs Csilla kiemelte, hogy a szóbeszédekkel ellentétben nem igaz az, hogy Brüsszel nem hagyja jóvá Románia helyreállítási tervét (PNRR), melyet az európai uniós alapok minisztere koordinál, és az érintett tárcavezetők meglátásait tartalmazza, köztük a Bihar megyei származású Cseke Attila fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszterét. A várható fejlesztések nagy haszonélvezői lesznek a hazai települések, és ha minden zökkenőmentesen halad, 2026 után egészen más körülmények közt fogunk élni, sokkal jobb lesz a tanügyi és az egészségügyi helyzet. A már említett Cseke Attila „álmodta meg” a területi közigazgatási egységeknek előirányzott forrásokat, melyek biztosítják majd az átmenetet egy zöld és digitális társadalomhoz. Nagyváradra 11,4 millió euró fog érkezni, melyet elektromos buszok beszerzésére, okos közlekedésre, környezetvédelmi megoldásokra, e-töltőállomások létesítésére lehet költeni, illetve lakásokat is lehet majd építeni a pénzből tanároknak, orvosoknak. A municípiumok egyenként több mint 3,4 millió eurót kapnak szociális, és a fiataloknak szánt lakások építésére, zöld mobilitásra, okosrendszerek kialakítására, a többi város 2,5 millió eurót, és minden község 255 ezer lejt. Fontos kiemelni, hogy ezek az első ütemben meghatározott összegek, és akár változhatnak még pozitív irányba, ha jó projektek vannak. Az összegek adva vannak, tehát nem kell egymással versenyezzenek az önkormányzatok.
Országos szinten odafigyelnek a digitalizációra, melynek érdekében úgynevezett kormányzati felhőt hoznak létre, ami azt jelenti, hogy az állampolgárok egyetlen kattintással hozzáférhetnek a kívánt információkhoz a közintézmények egymással online kapcsolatban levő adatbázisai révén. Lesznek alapok a renoválás „hullámához” is (ez az Európai Bizottság által nagyon kedvelt „Renovation Wave”) – ebben az esetben két dologra esik a hangsúly: 2000 középület energetikai hatékonyságának növelésére és 1500 tömbház hőszigetelésére.
Románia erdősítésére is költenek 1,37 milliárd eurót – ez 45 ezer hektárt érint. A fenntartható közlekedésre 7,6 milliárd eurót fordítanak. Az egészségügy területén főleg a szűrőprogramokra szeretnének jelentős pénzeket költeni. Vidéken korszerűsítenek körülbelül 3000 orvosi rendelőt, valamint mobil egységek működtetésével járulnak hozzá a betegségmegelőzéshez. Ötven iskolát építenek, 75 ezer osztálytermet renoválnak és az iskolaelhagyás jelenségének kiküszöbölésére törekednek. Ugyanakkor a duális képzést is támogatják. Három olyan uniós tagállam van, melynek a kulturális turizmust is sikerült beillesztenie a helyreállítási tervébe, és Románia ezek közé tartozik. Tizenkét kulturális utat foglaltak bele, és ezek közül az egyik a Szent László-zarándokút, hangzott el a sajtótájékoztatón.
Mivel a minisztériumnál Hegedüs Csilla a Regionális Operatív Program Humán Tőke tengelyével foglalkozik, két olyan kiírást is említett, mely Bihar megyében zajlik. Az egyiknek a tárgya a munkahelyteremtés, illetve magánszemélyeknek a támogatása azért, hogy saját vállalkozást indítsanak, míg a másik a romák társadalmi integrációját célozza meg Bihardiószegen.
Uniós forrásokból újítanák fel a körösszegi lakótornyot
Hegedüs Csilla a pénteki nap folyamán több településre is ellátogatott Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő társaságában, este pedig a nagyváradi Fekete Sas-palotában tartott sajtótájékoztatón számolt be a tapasztalatairól. Mint elmondta, mozgalmas volt a napja, és hasznos tapasztalatokat szerzett. Örömmel konstatálta, hogy a Regionális Operatív Program Humán Tőke tengelyének kiírásait sikerrel valósítják meg a pályázók. „Végre láttam azt, hogy miként lesz az EU-s pályázatokból kézzelfogható valóság: új vállalkozás, okos eszköz a gyerekeknek, új munkahely, és a jól végzett munka öröme” – fogalmazott.
Bihardiószegen például 24 új céget alapítottak a marginalizált közösség egyes tagjai. Konkrétan két személlyel találkoztak: egy 38 éves, de már nagymama, analfabéta cigányasszonnyal, aki egy 25 ezer euró értékű pályázat keretében tanfolyamon vett részt, segítséggel üzleti tervet készített, majd saját vállalkozást indított, mely olyan jól működik, hogy most már az a problémája, hogy hogyan tudná bővíteni, és ezáltal újabb munkahelyeket teremteni. Egy roma férfi pedig gyorsétkezdét nyitott, az államtitkár asszony meg is kóstolta a termékét és ízlett neki. Megéri tehát az erőfeszítés, mondta, viszont többen is panaszkodtak neki, hogy a munkájukat hátráltatja a bürokrácia.
Kágyán kipróbált egy kotrógép-buldózer szimulátort, amit szintén európai uniós finanszírozással vásárolt meg az ottani szakiskola. Érmihályfalván azzal szembesült, hogy az 1. számú technológiai líceumba járó tanulók rengeteg Erasmus-programban vesznek részt, tizennégyen nemsokára Portugáliába mennek, illetve szintén ennyien Ciprusra tapasztalatokat cserélni, tanulni ottani szakemberektől. A tanárok hozzáállása mindehhez pozitív, az oktatás középpontjában a diákok állnak, ami a későbbiekben megkönnyíti majd a dolgukat, amikor a munkaerőpiacon versenyhelyzetben kell érvényesülniük, vélekedett Hegedüs Csilla.
Szalacson találkoztak Bihar megyei magyar polgármesterekkel, alpolgármesterekkel, tanácsosokkal is, akiknek bemutatta az országos helyreállítási terv pályázati lehetőségeit, hogy időben tudják ezeket előkészíteni.
Körösszegen egy lakótornyot tekintettek meg, mely a 13. században épült, de most romos állapotban van, az ottani román polgármester azonban restaurálni akarja, mert rájött arra, hogy értéket képvisel, és akár turisztikai látványosság is lehet. Megbeszélték tehát, hogy mit lehetne tenni. „A körösszegi lakótornyon legelőször is állagmegőrzési munkálatokat kellene végezni. 2014-ben az akkori koalíciós kormány, melynek az RMDSZ is tagja volt, elindított egy projektet a vidéki környezetben levő B kategóriás műemlékek felújításának finanszírozása céljából. Az európai uniós források egy része vidékfejlesztésre van elkülönítve. Remélem, hogy meg tudjuk győzni Brüsszelt arról, hogy az említett projekt folytatódhasson” – közölte az államtitkár.