Sokan kijátsszák a hulladékgazdálkodási rendszert

Pap István

Nagy fejtörést okozott az idén a RER Vest köztisztasági vállalatnak az, hogy a várossal kötött új keretegyezmény alapján megkösse a hulladékkezelési szerződést a város összes lakótársulásával és a magánházak lakóival. Gyakorlatilag mostanra sikerült teljesíteni ezt a feladatot, ugyanis mára már csak mintegy 200 magánház lakóival és öt közintézménnyel nem sikerült szerződést kötni, illetve tizenhét lakótársulás kell még aláírja a szerződést, ugyanakkor a váradi cégeknek a 98 százaléka is egyezséget kötött már a RER-rel. Az új, mennyiségalapú számlázásra való átállás megkezdésétől fogva azonban megfigyelhetővé vált egy sajnálatos jelenség a városban: különösen a kertvárosi negyedekben elkezdődött a „hulladékátvándorlás”, ahogy Pálhegyi Zoltán, a RER Vest igazgatója fogalmazott. Az történt ugyanis, hogy a szerződések aláírása után a magánházakban élő lakók elkezdték a hulladékokat a legolcsóbb elszállítási költséggel járó, a biohulladéknak fenntartott barna edénybe tenni. Az igazgató kifejtette, hogy ez azért történik, mert a biohulladék tárolására szánt barna edény elszállítási díja 3,70, míg a kommunális hulladék gyűjtésére használt fekete kukák elszállítási díja közel hat lej, így sokan nemes egyszerűséggel a barna kukába teszik a kommunális hulladékot is, és azt az edényt teszik ki a ház elé, hogy elszállítsa a RER. Pálhegyi Zoltán emlékeztetett arra, hogy a házaknál minden edényt havonta maximum négyszer ürítenek, tehát ez a csel mintegy tíz lejes megtakarítást jelent a lakónak, aki viszont nem számol azzal, hogy szennyezi a biohulladékot.

Várható volt

Pásztai Zoltán, a nagyváradi Eco Bihor szelektív hulladékgazdálkodási vállalat igazgatója szerint várható volt, hogy amint differenciált díjszabásokat vezetnek be, vagyis egyes hulladéktípusok elszállításáért többet kell fizetni, mint másokért, az emberek ki fogják használni ezt a helyzetet. „Mi jeleztük, hogy március-április óta, mióta érvényben van az új, differenciált fizetési rendszerű szerződés, azóta a biohulladék tele van olyasmivel, ami nem oda illik: üveggel, törmelékkel, textilhulladékkal. És ugyanígy sajnos a sárga zsákokban, az újrahasznosítható hulladékok összetételében is megjelentek nem oda illő hulladékok azért, mert ezek elszállítása olcsóbb, mint a kommunális hulladéké” – mondta lapunknak az igazgató. A tömbháznegyedeket ebből a szempontból csak azért nem kell kiemelni, mert ott mindig is gondot okozott a hulladék szelektív gyűjtése, és az új szerződések aláírásával sem történtek pozitív irányú változások. Pálhegyi Zoltán elmondta, hogy a tömbházakban élő polgárok túlnyomó többsége jóhiszemű, és megfelelően gyűjt, de a lakosságnak egy bizonyos aránya – ez lehet, öt, tíz, tizenöt, vagy akár húsz százalék – az összes többi polgár erőfeszítését tönkreteszi azzal, hogy a hulladékot összevissza dobálja.

Hol van a szemét?

De visszatérve a magánházakhoz, Pálhegyi Zoltán egy másik, meghökkentő jelenségről is beszámolt: „Olyan ügyfeleink is vannak, akik az új szerződés aláírása óta még soha semmilyen típusú kukát és zsákot sem tettek ki a házuk elé. Több száz, ha nem több mint ezer ilyen ügyfelünk van” – mondta, jelezve ezzel a számadattal azt, hogy itt már nem egyedi esetekről, hanem jelenségről beszélhetünk. De hova tűnik akkor a szemét? – tevődik fel a kérdés, amire egyelőre csak találgatni lehet a választ. Pálhegyi Zoltán szerint elképzelhető, hogy két házban él egy-egy lakó, akik megegyeznek abban, hogy csak az egyik ház kukáiban tárolják a szemetet, és a költségeket elosztják. Ez a megoldás legalább környezetvédelmi szempontból nem kifogásolható, jegyezte meg Pálhegyi Zoltán, az viszont már több szempontból is aggályos, ha a magánházban lakók a lakótelepi gyűjtőpontok kukáiba, vagy a gyűjtőpontok mellé teszik a hulladékaikat. Pásztai Zoltán szerint is ez lehet a magyarázata a szemét eltűnésének, ugyanis, mint mondja, Nagyvárad közterületei, folyópartjai aránylag tiszták, illegális hulladék nem kerül ma már közterületekre.

Ellenőrizni, büntetni

Az Eco Bihor vezetője portálunknak kifejtette, hogy az ellenőrzési rendszer, illetve a büntetések hiányában várható volt, hogy a hulladékgazdálkodásban megjelennek a fentebb említett negatív jelenségek, amelyek oda vezethetnek, hogy az év végére Nagyvárad távolabb kerül a hulladék újrahasznosítási céloktól, mint volt a tavaly. „Nem a hulladékgazdálkodási szabályzattal van gond, mert az elég jó, csak éppen érvényt kellene neki szerezni. Nagyváradon nem mondhatja azt senki, hogy nincs meg mind a három edénye, tehát infrastruktúrával el vagyunk látva. A tudatosítás is megtörtént, tehát mindenki tudja, hogy melyik edényt mire kell használni, ezért nincs más hátra, mint az ellenőrizés, és egy hatékony, a szabályzattal összhangban lévő büntetőrendszer bevezetése” – fogalmazott az igazgató, aki jelezte, hogy Nyugat-Európában is azért működik jól a hulladékgazdálkodási rendszer, mert ott hatékonyak az ellenőrzések, és mert az emberek félnek a büntetésektől. Pásztai Zoltán elárulta, hogy az Eco Bihor és a RER is szorgalmazták azt, hogy az önkormányzat lépjen ebbe az irányba, vezesse be az ellenőrző-büntető rendszert; azt a választ kapták felvetésükre, hogy a helyi rendőrségnek októberben lesz annyi embere, hogy ezt a tevékenységet el tudja látni.

A megye jobban áll

Pásztai Zoltán elmondta azt is, hogy hulladékgazdálkodás szempontjából a megye kisebb települései jobban állnak Nagyváradnál: „A megyében nincsenek ekkora tömbháznegyedek, mint Nagyváradon, ezért könnyebb a rendszert működtetni. Ugyanakkor a falvakban az elmúlt évben hatalmas volt a fejlődés, átlagosan harminc százalék feletti a szelektív gyűjtésarány. Ez nem azt jelenti, hogy a település harminc százaléka gyűjt szelektíven, hanem azt, hogy elméletileg mindenki szelektíven gyűjt, és az így keletkezett hulladék harminc százalékát sikerül válogatócsarnokba vagy komposzttelepre vinni. Váradon ez az arány évi 10–12 százalék körül mozog, miközben az állam által megszabott célkitűzés hatvan százalék éves szinten, és ha ezt nem érjük el, akkor az önkormányzat büntetést fizet. Ilyen szempontból tehát a megye jobban teljesít, mint a város”.