Beszélgetés a kertészetről: ne csak turkáljuk a földet!

Hegedűs Krisztina

A jelenlegi rohanó világunkban kevés időnk van arra, hogy magunkkal is foglalkozzunk, így kevés embernek jutna eszébe az, hogy a munka mellett valami mással is eltöltse az idejét a pihenésen kívül. A külső ingerek határozzák meg kedvünket, hangulatainkat, a bennünk lévő stressz és feszültség mértékét. Gyakran találjuk magunkat olyan helyzetben, amikor ezek a külső ingerek felgyűlnek, felborítják lelki egyensúlyunkat, és úgy érezzük, hogy szükségünk van egy olyan tevékenységre, amely új és eltérő a már megszokottól. Hiányérzet alakul ki bennünk, és keressük azt a dolgot, elfoglaltságot, ami megoldást jelenthet.

A kertészkedés épp ilyen elfoglaltság; ebben a témában kerestük fel Szőke Edit kertészmérnököt, aki már kétéves kora óta foglalkozik kertészkedéssel, szakmai szempontból több mint húsz éve, mindezek mellett a KERTész magazin főszerkesztője.

Mindig is érdekelte a kertészkedés, ezért tanulmányait a nyárádszeredai, a jelenlegi Szent István Kertészeti Egyetemen végezte el távoktatásban, gyógynövény-termesztésből diplomázott, ezzel megszerezve a kertészmérnöki címet. Számára ez nemcsak egy szakma, hanem a hivatásává is vált az évek során a kertészkedés iránti érdeklődés, ennek szeretete volt az, aminek köszönhetően el tudta végezni az egyetemet munka és gyerekek mellett is. „Amióta az eszemet tudom, mindig is ezt óhajtottam csinálni. A legkorábbi emlékem az, hogy a magas hóba levágott málnavesszőket szurkálok, tele tőle a tenyerem apró tüskével, és mikor megkérdezik, mégis mit csinálok, én erre azt válaszolom, hogy: kertet”– emlékezett vissza.

Azt gondolnánk, hogy egy kert műveléséhez, karbantartásához, díszítéséhez elég néhány elméleti információ, viszont ennél sokkal többről van szó. Szőke Edit az egyetem elvégzése alatt magas szintű matematikát, valószínűségszámítást, szerves kémiát, talajtant, magfelismerést, biofizikát, illetve állat-, növény-, dísznövény-, gyógynövénytermesztést is tanult, hiszen a kerttel való foglalkozás nem csak annyiból áll, hogy „turkáljuk a földet”.

Jó tanácsok télre

A tél már a nyakunkon van és számos olyan teendő is, amiket el kell végezni növényeink megvédése érdekében. A kert méretétől függetlenül fontos, hogy az évelő növényeket letakarjuk, a fagyérzékeny növényeket kiássuk, megtisztítsuk és vigyük be őket – tanácsolja a kertészmérnök. Ősszel a bogyós gyümölcsöket termő bokrokat ajánlott megmetszeni, a munka során keletkezett hullott leveleket, nyesedékeket ne dobjuk el, hanem amit csak lehet komposztáljunk, táplálékot nyújtva többféle élő szervezetnek és a saját kertünknek is, így megszabadulunk a szerves anyagok vásárlásának terhétől.

Amennyiben most jönne meg a kedvünk virághagymákat ültetni, akkor ne késlekedjünk – figyelmeztet a szakértő –, hiszen a hagymások elültetésének szezonja már szeptemberben megkezdődött, de mivel az időjárás ilyen kegyes hozzánk, még most sem késő földbe dugni őket. A virághagyma ültetés szabályait számos szakkönyv megfogalmazza: a hagymák fölött mindig olyan vastag talajréteg legyen, mint amilyen nagyok a hagymák, tehát, minél nagyobb a hagyma, annál mélyebbre ültessük!

„Egy népi tanács szerint, ha évente mindenképpen fel akarjuk szedni és újraültetni virághagymáinkat – de ez nem feltétlenül szükséges, a tulipánokat sem kell például –, akkor szedjük ki őket júniusban, amikor az iskolának vége, majd akkor ültessük vissza a földbe – hogy legyen idejük a fagyok beálltáig jól begyökeresedni –, amikor szeptemberben újra iskolába mennek a gyerekek” – fogalmazott Szőke Edit. „A hagymák öntözését illetően fontos odafigyelni, hiszen hatalmas életerő van bennük, nagyon jól bírják a szomjazást. Halálukat gyakran a túlöntözés okozza, ezért csak érzéssel tegyük, hogy a talaj kellemesen nedves maradjon, így a hagymák ki tudnak majd bújni” – mondta.

Panelkertészet

Egy városban az egyik legfontosabb dekorációs elem nem más, mint a növény. Nagyváradon a kertészkedés kultúrája jelentősen javult az elmúlt években. Bár a jelenlegi állapotok sem hasonlíthatók össze a nyugati országokkal, és bőven van mit fejlődjön Nagyvárad is, a kertészmérnök elmondta, érezhető a fejlődés a múltbéli időszakokhoz képest. „Ahogy kinyílt a világ és az emberek többet láttak belőle, úgy lett nagyobb igény városszerte a szebb kertekre is” – mesélte. A szakértő hozzátette, épp szerkesztőségünk környékén, a Téglavető és Vitéz utcák kereszteződésében nagyon igényes és esztétikus zöldövezetek alakultak ki az elmúlt időszakban. Nem kell tehát elveszíteni a reményt, úgy tűnik, ezen a téren jó irányba haladunk.

Olvasmányok

A kertészmérnök szerint még mindig az írott forrásokból tájékozódhatunk a legbiztosabb módon, hiszen számos olyan internetes oldal, blogger van, akik félrevezetik az embert. Természetesen vannak jó hobbikertészek is, akik releváns információkat közölnek, de kevés az olyan jó szakember, aki jól is tud írni a szakmában. Találkozhatunk olyan videókkal is, amelyben azt láthatjuk, hogy egyféle magot elültetnek, aztán valami egészen más nő ki belőle, mindenféle növényt egymásra oltogatnak, vagy 100 darab orchideamagot árulnak az interneten aprópénzért. A valóság például az, hogy az orchideamagokat lehetetlen megfogni, megszámlálni, hiszen egészen porszerűen aprók, és csíráztatásuk is lehetetlen otthoni körülmények között. „Az egyetem alatt épp annyit volt lehetőségem tanulni, hogy meg tudom különböztetni az ilyen és az ehhez hasonló butaságokat a hiteles információktól, de tájékozódni, fejlődni is állandóan kell, mindig van új, hasznos ismeret”– tette hozzá.

Az internet előnye, hogy számos tanáccsal, praktikákkal, ötletekkel találkozhatunk, ám ha nem vagyunk tapasztalt kertészek, akkor ajánlott először a lektorált, szakemberek által átnézett könyvekben keresni a kérdéseinkre a választ – tanácsolja a kertészmérnök. Ennek köszönhetően fogunk tudni különbséget tenni az interneten terjedő álhírek és a megbízható információk között.

Lelki, testi gyógyír

Ha otthonról dolgozunk, és napi nyolc órát vagy akár többet is a számítógép előtt töltünk a munkánkat végezve – de nemcsak akkor, hanem egyébként is – szükség van legalább napi fél óra testmozgásra. Viszont, ha nincs kedvünk nehéz gyakorlatokat végezni, akkor a kertészkedés is éppen alkalmas erre, hiszen nem vesz igénybe nagy erőfeszítést, ám mégis megmozgatja a végtagjainkat. Amennyiben nagyon szeretünk kertészkedni és a növényeinkkel foglalkozni, ez az elfoglaltság egy szakmává, illetve hivatássá is válhat.

Tudományosan bizonyított tény, hogy a kertészkedés olyan elfoglaltság, ami jó hatással van a mentális egészségünkre, pszichés állapotunkra és számos egészségügyi problémánkra is. Jót tesz a lelkünknek és a testünknek egyaránt.