Novemberi hagyományok, népszokások és hiedelmek

Törő Enikő

A sort vallási jellegű ünneppel kezdjük, ugyanis november első napján ünnepli az egyház azokat a szenteket, akik saját nevükön nem szerepelnek a naptárban, ezt nevezzük Mindenszentek napjának. Ezen napon szokás gyertyát gyújtani az elhunytak lelki üdvéért, az égő gyertyák fénye az örök világosságot jelképezi. Másnap, november 2-án a Halottak napját tartjuk, mely a tisztítótűzben szenvedő lelkek emléknapja. Ehhez a naphoz, sőt héthez több tiltás is tartozik: például tilos mosni, meszelni vagy fokhagymát ültetni. Egyes magyarlakta régiókban abban is hisznek, hogy a halottak hetében a család elhunyt tagjai hazalátogatnak, ezért ezen a héten nagytakarítást végeztek.

Szent Márton napja mindenkinek ismerős lehet, ezt november 11-én tartjuk. E jeles nap az Árpád-korig vezethető vissza, akkor bérkifizető nap volt, valamint természetvarázsló pásztornap is: ezen a napon a pásztorok egy csomó vesszőt adtak ajándéka azoknak a gazdáknak, akiknek állatait legeltették, ezt nevezték Szent Márton vesszőjének és védelmező szerepet tulajdonítottak neki. Márton napon szokás levágni a libákat, s úgy tartják, hogy ,,aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik”. A népi hiedelem szerint Márton az új bor bírálója is, ugyanis ezen a napon már iható az új bor. Az időjóslás sem maradhat el: ,,Márton olykor fehér lovon jár”, tehát akár ezen a napon már hullhat is a hó, vagy ,,ha Márton lúdja jégen áll, karácsonykor sárban botorkál”, ,,ha jókedvű Márton, kemény lesz a tél”. Szent Mártonra emlékezve egyébként nagy lakomákat, vásárokat is szerveznek.

A katolikus egyház november 19-én emlékezik Árpád-házi Szent Erzsébetre. Erzsébet-napja körül a népi megfigyelés szerint megváltozik az időjárás, hideg után enyhülés, enyhe időt követően lehűlés várható, sőt, az első hóhullást is ehhez a naphoz kötik. A népi hiedelem szerint ,,Erzsébet megrázza pendelyét” vagy ,,Erzsike megrázza dunyháját”. A népszokás szerint a legények a párnájuk alá lopott leányinget tettek, hogy megálmodják jövendőbelijüket.

A naptárban továbblépve elérünk november 25-ig, Szent Katalin vértanú ünnepéig, ez a nap időjósló és szerelmi varázsnap is. Ezután az ünnep után lakodalmat nem szabad tartani és táncolni sem lehet, egyes helyeken pedig a legények egész nap böjtöt tartottak, abban reménykedve, hogy megálmodják, ki lesz a feleségük. A lányokra vonatkozó szokás pedig azt volt, hogy gallyakat állítottak vízbe, és ha a gyümölcsfák ágai kivirágoztak, akkor a lány a következő évben férjhez ment. Az időjárásra vonatkozó jóslat pedig a következőképpen hangzik: ,,Ha Katalin kopog, a karácsony tocsog”, tehát ha Katalin napján fagy van, akkor sáros karácsonyra lehet számítani.

Szent András ünnepéhez, november 30-hoz szintén több szokás tartozik. Az András-nap a a szerelmi jóslás ideje. Hasonlóan Katalin napjához, ezen a napon a lányok böjtöltek, éjszakára egy férfi ruhadarabot tettek a fejük alá, hátha megálmodják, ki lesz a férjük. Egy másik népszokás szerint a lányok gombócot főztek, minden gombócba beletettek egy férfinevet, s amelyik elsőnek jött a víz tetejére, az lett az illető lány férjének a neve. Az András-nap emellett egy fordulat is a naptárban, ugyanis a következő vasárnap már az egyházi év kezdete, azaz advent első vasárnapja.