Területrendezés újabb kisajátításokkal

Pap István

A tervről elöljáróban Florin Birta polgármester ejtett néhány szót a tanácsülés előtti sajtótájékoztatón, elmondva, hogy a nagyszabású városrehabilitációs tervet (PUZ) a főépítészi hivatal dolgozta ki a Vitéz (Decebal), a Brâncoveanu, az Oneștilor és a Damjanich (Simion Bărnuțiu) utcák által közrezárt területre, amely korábban mintegy 65 százalékban ipari övezet volt. Az ottani gyárlétesítményeket az évtizedek során felszámolták, és e jelentős változás végbemenetele után szükség volt arra, hogy egységes elképzelés alapján tervezzék újra azt a városrészt. A már korábbról ismert főbb elképzelések közé tartozik a Vitéz és a Körös (Vladimirescu) utca, valamint a Körös és az Oneștilor utca kereszteződésébe tervezett közúti aluljáró, ugyanakkor a területen több zöldövezet, bicikliutak, gyalogos sétányok kialakítását írja elő a városrendezési terv. Továbbá a Körös utcát négysávosra bővítik, a Poieniței utcát összekötik a Vitéz utcán kiépülő kereskedelmi övezettel, ennek az elképzelésnek a jegyében egy gyalogos felüljárót is építenek majd a Körös utca fölött. Birta hangsúlyozta, hogy a terv elfogadása után „minden befektető tudni fogja azt, hogy mit építhet abban az övezetben”.

Kisajátítások

A tanácsülésen a PSD-s helyi tanácsosok több kifogást emeltek a projekttel szemben. Adrian Madar azt pozitívumként értékelte, hogy a tervről ezúttal időben tájékoztatták az ellenzéki tanácsosokat is, nem úgy, mint az Ezredévi emléktéren történő beavatkozások kapcsán, azt viszont már kifogásolta, hogy a terv megvalósítása kisajátításokkal fog járni. Utalt itt a Körös utca négysávosra szélesítésére, a Damjanich utca meghosszabbítására, továbbá a Poieniței utca összekötésére a Brâncoveanuval, melyeket csakis kisajátításokkal lehet majd megvalósítani. Ráadásul az abban az övezetben építkezni akaró egyik ingatlanbefektető be is perelte a várost, ezért a tanácsos arra volt kíváncsi, hogy a városvezetés figyelembe vette-e ezt a pert, amikor a városrendezési tervet kidolgozta. Válaszában Florin Birta azt mondta, hogy nem tartja észben a város összes peres ügyét, mindenesetre nem létezik olyan per, ami akadályozná ennek a tervnek az elfogadását.

Zsúfolt vagy nem?

Ezt követően Emilian Pavel, a PSD frakcióvezetője kért szót, emlékeztetve a megjelenteket arra, hogy egy ingatlanfejlesztő 1500 négyzetméternyi területet vásárolt a szóban forgó övezetben azért, hogy ott egy bizonyos magasságú tömbházat építsen az akkor érvényben lévő városrendezési tervnek megfelelően. Csakhogy, miután megvette a telket, a város módosította a PUZ-t, így ott most már nem lehet magasházat építeni, az ingatlanfejlesztő ezért fordult bírósághoz. A per most is tart, és megvan a veszélye annak, hogy a polgármesteri hivatal több millió eurós kártérítést kell fizessen majd a felperesnek. Emiatt Pavel a határozattervezet visszavonását kérte, illetve javasolta, hogy gondolják újra a tervet úgy, hogy a város lehetőleg elkerülje a kártérítés kifizetését. Erre reagálva Florin Birta arra kérte Pavelt, hogy ne alkalmazzon kettős mércét, és ne olykor a polgárok, máskor meg egyes cégek érdekeit tartsa szem előtt, mint teszi azt most. „Eszembe jutott, melyik projektről van szó” – jelentette ki, majd folytatta. „Az egy nagyon zsúfolt környék és egy tömbház építése volt tervbe véve. Voltak petíciók a környéken lakók részéről, hogy ne engedjük, hogy abba a lakóövezetbe tömbház épüljön, és a városháza ezek után hozta meg azt a döntését, hogy nem engedélyezi ott azt az építkezést”. Emilian Pavel viszontválaszában a városvezetést vádolta kettős mérce alkalmazásával, ugyanis, mint elmondta, a Ritoók Zsigmond (George Enescu) utca lakói is benyújtottak petíciót az ottani tömbházépítési terv ellen, de a városvezetés mégis engedélyezi akár tizenkét emeletes tömbház emelését is az ottani házak közé.

Visszatérve a Vitéz úti tervre, Pavel megjegyezte, hogy a PUZ lehetővé teszik akár tizenkét emeletes tömbház építését is olyan övezetben, ahol most maximum egy emeletes házak vannak, ami ellentmond annak, hogy a város nem engedélyezi egy bizonyos tömbház építését azért, mert túl zsúfolt a környék. „Döntsük el végre, hogy mit fogadunk el: egyesek építhetnek magasházakat, egy bizonyos cég pedig nem építhet, mert túl zsúfolt a környék. Akkor most zsúfolt az a környék, vagy sem?” – tette fel a kérdést. Florin Birta erre válaszolva elmondta, hogy az összes ottani beruházás bizonyos urbanisztikai elvek szerint fog megvalósulni. Mint tudatta, a 60–80-as években épített tömbházak esetében elfeledkeztek a kellő számú parkolóhelyek és a kellő nagyságú zöldövezetek kialakításáról, de a jövőben az új tömbházak építése esetében tiszteletben fogják tartani az urbanisztikai előírásokat annak érdekében, hogy a lakótelepek ne legyenek még zsúfoltabbak.

Hozzászólt Radu Fortiș, Nagyvárad főépítésze is, aki álproblémának minősítette az elhangzott vitát. Elmondta, hogy a vitatott területen legfeljebb egy házat lehetett volna építeni, nem pedig tömbházat, és ő maga sem tudja, hogyan készülhetett részletes övezeti terv tömbház építéséről, amit a helyi tanács annak idején el is fogadott „De amikor én ide jöttem, érvénytelenítettem azt a határozatot” – árulta el Fortiș, hozzátéve, hogy most annyi történik, hogy rendbe teszik, és egységesítik annak az övezetnek a városrendezési dokumentációját. A határozattervezetet végül négy tartózkodás és három ellenszavazat mellett fogadta el a helyi tanács.