Zenei stíluskavalkád a majális utolsó napján

Hegedűs Krisztina

Új felállásának első erdélyi koncertjével köszöntötte a maroknyi, de annál lelkesebb közönséget a Bérczesi Róbert „alapította” magyarországi hiperkarma zenekar az elmúlt vasárnap 17 órától. A koncert közepén kezdett csak igazán „beütni” a hangulat, hiszen ekkor már azok közül is többen táncolni kezdtek, akik amúgy nem kedvelik az ehhez hasonló alternatívrock-zenét játszó zenekarokat. Többek között az első albumról származó Mindenki függ, a pörgős Amondó, a már tízéves Dob meg basszus és a megunhatatlan Boldog még című számaikat hallhattuk, majd a közel 90 perces műsor után a közönség és az első sorban lévő headbangelők is szusszantak egyet.

Következő fellépőként érkezett a szintén magyarországi és szintén alternatívrock stílusú, mégis kicsit vérpezsdítőbb zenét játszó Elefánt zenekar, amelytől többek között a Madarak, a Nem számít, a melankolikus Sokáig vártalak, a Paula, a Kár című dalok csendültek fel. A nézőtér egyre jobban benépesült, nemcsak fiatalokkal, hanem az idősebb korosztály képviselőivel is. Egyesek szerint a zenekarnak már csak egy átütő dalra volna szüksége a még nagyobb siker eléréséhez. Énekelt Szendrői Csaba, a húrokat pengette Tóth András, billentyűkön játszott Kovács Zoltán, a basszust alátette Horváth Ede és dobolt Németh Szabolcs.

Végezetül a 30. Festum Varadinum és a majális utolsó fellépőjeként érkezett a nagyváradi színpadra az inkább közönségbarátabb és pop-rock stílusú zenét játszó Margaret Island együttes, amely 21 órától lépett fel. A nagyváradi vár ismét megtelt élettel, és a koncert alatt futkározó gyerekeket, táncoló fiatalokat és időseket, éneklő szerelmespárokat és ami még fontosabb, az újra egy helyen lévő magyar közösséget lehetett látni. Az egyre nagyobb hírnévvel büszkélkedhető Margaret Island új és régebbi dalaival érkezett: hallhattuk többek között a Hagyd kint, a Nem voltál jó, az Eső és végül de nem utolsósorban a Meddig maradunk még című számaikat.