2022.06.29. 11:17
Várad: a kicsi magyar élet – Nagyvárad, évfordulós költők, zeneszerzők szemével
Zenés-verses műsorral gazdagították a 10. Szent László Napok programjait az elmúlt szombaton, a nagyváradi vár M épületében. Az esemény a Slash Light Kulturális Művészeti Egyesület szervezésének és Boros Beatrice zeneszerző, egyházzenész, valamint Fórián Andrea, a Sola Fide Keresztyén Kulturális Csoport művészeti vezetője által összeállított műsorának köszönhetően valósult meg.
Hegedűs Krisztina
„A XII. század végén »felix civitas«-nak (boldog város) nevezték, Kossuth Lajos a »magyar Birmingham«-nek nevezte, Ady Endre »Pece-parti Párizsként« hivatkozott rá, Juhász Gyula pedig így kezdi versét: »Várad: a kicsi magyar élet«. Mi erre csak azt mondhatjuk, hogy ne engedjük, hogy ennél kisebb legyen. Ha ismét megkérdezné Juhász Gyula, hogy van-e még magyar dal Nagyváradon, akkor tudjunk igennel válaszolni” – fogalmazott Fórián Andrea köszöntésképp a műsor kezdetén. Elmondta továbbá, hogy összeállításukban egy csekély pillanatképet villantanak fel Nagyváradról, azon költők és zeneszerzők alkotásaiból, akiknek idén vagy az elmúlt egy évben volt évfordulójuk.
A műsort Boros Beatrice az Isten, első királyunkkal, aki frigyet kötöttél című históriás énekkel folytatta. „Számos históriás ének született már Szent László királyról a szentté avatása előtt. Az elhangzott ének párhuzamot von az ószövetségi zsidó nép és a középkori magyar történelem között” – fogalmazott a művészeti vezető. Török Sándor előadásában és Berczeli A. Károly fordításában elhangzott Janus Pannonius Búcsú Váradtól című reneszánsz korabeli verse, amelynek utolsó strófáját Boros Beatrice zenésítette meg korhű, reneszánsz stílusban. Előadók voltak: Boros Beatrice (zongora, ének), Füzesi Edit (ének), Füzesi Csaba (ének), Szabó-Füzesi Henrietta (ének), Szabó Dániel (mandolin, furulya). Meghallgathattuk Pázmány Péternek (1570-1637), a „magyar próza atyjának” vallomását szülőföldjéről, a bihari tájról, aki 15 évesen hagyta el a várost, és soha többé nem tért vissza, de szívében örökké megmaradt váradinak.
Említés történt továbbá Joseph Haydn öccséről, Michael Haydn (1737–1806) világhírű zeneszerző - karmesterről, aki az 1760-as években volt Patachich Ádám püspök zenekari vezetője. Michael Haydn feladatai közé tartozott, hogy megszervezze a püspök váradi zenekarát, énekkarát, és kibővítse a már működő kamaraegyüttest. „Michael Haydn mindössze két évet töltött Nagyváradon, ám ez elegendő volt ahhoz, hogy a püspöki udvar zenekarának hírnevét megalapozza, amely az őt követő August Carl Ditters von Dittersdorf alatt éri el a csúcsát” – hangzott el a műsor keretén belül.
A jelenlévők Michael Haydn Domine Deus című vokális egyházi darabját (kánon) is meghallgathatták. Majd ugrottunk az időben, és visszatekintettünk a lovagkirály halála után 250 évvel történt eseményekre Arany János (1817-1882) Szent Lászlóról írt balladájával.
A dualizmus korába és a 20. századba lépve a Holnaposok között találtuk magunkat, Juhász Gyula – aki 85 éve hunyt el – Nagyvárad című szonettjét Boros Beatrice zenésítette meg, és a szerző előadásában hallgathattuk meg, gitáron kísért Füzesi Edit.
Dutka Ákos, 50 éve halt meg, Ember és magyar c. versét Török Sándor adta elő, figyelmeztetve bennünket, ahogy Dutka idejében, úgy ma sem könnyű sem embernek, sem magyarnak lenni és maradni.
De bárhol is járok a világban, egyszer a szülőföld utánam üzen, és „haza kell mennem”. Végszóként hangzott el Dutka Ákos Haza kell mennem megzenésített verse, amelyet a zeneszerző Boros Beatrice adott elő, aki maga is Nagyvárad szülötte, mélyhegedűn közreműködött Thurzó Sándor József.
A közönség útravaló gyanánt vitte magával a dallamba zárt mondanivalót.
Borítókép és fotók: Demeter Attila/10. Szent László Napok
