Sutba dobott műemlékvédelem: lakóparkot építenének a vársáncra

Pap István

A Nagyvárad múltját és épített örökségét fontosnak tartó helybeliek mindig is helytelenítették azokat a törekvéseket, amelyek a váradi vár elrejtését célozták vagy bármilyen más módon negatívan érintették a várat és környékét. Ennek a szándéknak a megnyilvánulása volt a tömbházak felépítése a vár nyugati bejárata elé a kommunista rendszerben, de ugyanebbe a sorba illeszthető az ortodox katedrális felépítése is a rendszerváltás utáni időszakból. Az elmúlt években úgy tűnt, hogy ez a szemlélet már a múlté, már csak azért is, mert elkezdődött a váradi vár rehabilitációja, csakhogy az elmúlt időszakban újabb aggályos beruházásokkal bolygatják meg a vár környékét. Az egyik ilyen a gyanús körülmények között épülő mélygarázs az ortodox katedrális körül, és most itt van az újabb terv: tömbházak épülnek a váradi vársánc délkeleti részére, amiről Emődi Tamás építész, a regionális műemlékvédelmi bizottság tagja kijelentette: „ez a védett övezetbe tervezett legdurvább beavatkozás, ami a forradalom óta történt Nagyvárad belvárosában”.

Jogi aggályok

Mint arról beszámoltunk, a Sánc (Griviţei) utcában található egykori Rovex szőrmeüzemet és annak környékét akarja lakóparkká átalakítani a Sapient Premium cég úgy, hogy a gyár egy részét lebontják, az értékesebb épületrészeket pedig felújítják és átalakítják, és új épületeket is emelnek ott. A komplexum hat épületből áll majd, melyek összesen 164 lakást foglalnak magukban. Az új épületek öt emeletesek lesznek. Emődi Tamás szerint az elképzelés már eleve illegális, és törvénytelen az eljárás is, amelynek során a terv megkapta a különböző jóváhagyásokat. Emődi kifejtette, hogy az Általános Városrendezési Terv (PUG) szerint a vár ellenlejtőjére nem szabad építkezni addig, amíg nem születik a várat magába foglaló védett övezetre (ZP01/17) vonatkozó zonális városrendezési terv (PUZ-CP), ami az egész vár környezetét szabályozza, és pontosan megmondaná, hogy, mit hova és hogyan szabad építeni. Ilyen terv azonban nem született, ehelyett elővették Pafka Ernő építésznek jóval a PUG elfogadása előtti, legalább tizenöt éves urbanisztikai szabályozását, ami viszont már 2016-ban érvényét vesztette, amikor elfogadták a város Általános Városrendezési Tervét, kivéve azokat az akkoriban folyó munkálatokat, amelyekre már meg volt szerezve az építkezési engedély.

„Ráadásul amit oda akarnak építeni, az totális kontrasztban van mindazzal, aminek történnie kellene. Az egész Sánc (Griviţei) utcán ugyanis földszintes, maximum egyemeletes házak vannak, és a PUG-ba bele is van írva, hogy Velence városrésznek meg kell tartani ezt a kertvárosi jellegét. Ehelyett arra a telekre gyakorlatilag egy blokknegyedet akarnak felhúzni” – magyarázta Emődi. Majd így folytatta: „A következő illegalitás, hogy az egészet rá akarják építeni a vársánc ellenlejtőjére. Való igaz, hogy ott nem áll nagy magasságban a külső várfal, mint például a Kolozsvári út felőli oldalon, de mégiscsak van földfelszín feletti felmenő falazat. A vár A kategóriás műemlék, aminek az ellenlejtő is a része, ami azt jelenti, hogy ennek a beruházásnak az elbírálását a bukaresti Országos Műemlékvédelmi Bizottságban kellett volna elvégezni, ahol aligha kapták volna meg a jóváhagyást”. Emődi hozzátette, hogy a bukaresti országos bizottságot úgy kerülték meg, hogy az egész vár területét szabályozó övezeti városrendezési terv helyett csak egy arra a telekre vonatkozó részletes övezeti tervet (PUD) készítettek, és azt szavaztatták meg a regionális műemlékvédelmi bizottsággal, mely később a kiviteli tervet is jóváhagyta. „Ebben az ügyben érintett az összes illetékes intézmény, értve ezalatt a műemlékvédelmi bizottságot, a városi urbanisztikai bizottságot (CMUAT), de a Planwerk tervezőirodát is. A legdurvább az, hogy ennek a tervnek a részletes övezeti tervét is az a Planwerk cég készítette, amelyik az általános városrendezési tervet is kidolgozta, ez esetben teljes mértékben fittyet hányva az abban lefektetett szabályozási elveknek s egyúttal a szakmai deontológia elveinek is” – fogalmazott Emődi Tamás. Az építész szerint érthetetlen és felfoghatatlan az, hogy egy műemlékvédelmi bizottság a 21. században hogyan hagyhatta jóvá azt, hogy tömbházakat építsenek a vársáncra. „És történik mindez abban a városban, ahol folyamatosan pályáznak a vár helyreállítására, tehát egyik szemével a város úgy tesz, mintha komolyan venné a várat, a másik szemével pedig jóváhagy valamit, ami teljesen ellentmond a műemlékvédelem elveinek, és ami még csak nem is önkormányzati beruházás, hanem egy magánbefektetés.” 

Védettségre érdemes 

Egy újabb csavar az ügyben, hogy a Rovex szőrmegyár két épületét éppen Emődi Tamás javasolta műemléki védettségre akkor, amikor Nagyvárad általános városrendezési terve készült. „Két századelős épületről beszélünk, a gyár egyik szárnya az 1900-as évek legelején épült. Akkor azt mondtam, hogy bár ezek az épületek elég csúnyán állnak ott, és nem oda valók a vár környezetébe, de ez egy történelmi adottság, és önmagukban véve talán megérdemlik a védettséget. Most már rendkívül sajnálom, hogy akkor így döntöttem, mert most ezt a helyzetet kihasználva történhet meg ez a durva beavatkozás. Az lett volna a korrekt eljárás, ha a két ipari épületet konzerválják úgy, ahogy vannak, megtartják a homlokzatukat, a tömegüket és a domináló jellegüket, és adnak nekik egy új funkciót, akár lakásokká is át lehetett volna alakítani ezeket. Ehhez képest az egyikre rá akarnak építeni két szintet, és az egészet közre akarják fogni két tömbházzal. Hogy ez bármi módon szolgálná az ipari műemlék épületek értékelvű bemutatását, ahogy a városvezetés fogalmazott a projekt kapcsán, azon csak mosolyogni lehet!” – fogalmazott a szakember. Végezetül Emődi Tamás elmondta, hogy négyévnyi szünet után egy hónapja ismét tagja a regionális műemlékvédelmi bizottságnak, ő tehát még nem szavazott erről a projektről, de nyilván nem is szavazta volna azt meg. 

A tervező véleménye 

Egészen másképp látja a helyzetet Eugen Pănescu, a terveket készítő Planwerk céget képviselő mérnök, aki visszautasította azt a vádat, miszerint a terv kapcsán bármilyen törvénytelenség történt volna. Kérdésünkre válaszolva Pănescu elismerte, hogy nem készült védett belvárosi városrendezési terv (PUZ-CP), „mert nem csinálta meg senki”, de mint mondta, erre nem is volt szükség, mert a vár körüli területet úgy kezelték, mint amire egyszerű városrendezési terv vonatkozik, és eszerint dolgozták ki a dokumentációt. Elmondta azt is, hogy a vársáncon már eleve ott áll a volt gyár épülete, tehát semmi akadálya annak, hogy annak folytatásaképpen másik épületet emeljenek a vársáncra. Elmondta azt is, hogy a Rovex gyárnál tulajdonképpen egy ipari területet alakítanak át, tehát ezzel a beruházással nem fog megváltozni Váradvelence kertvárosi jellege, hiszen eleve egy volt ipari területről van szó, ahol nem is olyan rég még ipari tevékenység zajlott, és még áll a magas gyárépület. Hozzátette, hogy a volt szőrmegyár nincs ipari műemlékké nyilvánítva, és eredetileg le is akartak bontani ott minden épületet, és ő győzte meg a beruházókat arról, hogy őrizzék meg a gyárat. Hozzátette, hogy a gyárépület amúgy nem olyan értékes, hogy azt eredeti formájában kellene megőrizni, Európában pedig bevett szokás és jó gyakorlat, hogy a hasonló, ipari jellegű épületeket nem bontják le, hanem átalakítják, és új funkciókat adnak nekik. Megjegyezte, hogy Nagyváradon korábban lebontottak a Rovex gyárnál sokkal értékesebb ipari jellegű építményeket. Végezetül elmondta, hogy az egész terület nyitott, városi jellegű övezet lesz, és nem fogja megbontani sem a vár, sem a kertvárosi övezet összképét.