Kortárs magyar irodalmi antológiát mutattak be Nagyváradon

Pikó Stefánia

A Szent László Napok keretében a Petőfi Kulturális Ügynökség képviselői több eseményen is bemutatkoztak a nagyváradi érdeklődőknek. Múlt szombaton egy különleges kötetbemutatón lehettünk jelen, melynek során megismerkedhettünk nemcsak három izgalmas, és igen eltérő munkákat közlő szerzővel, hanem az Egyszer minden eljön címmel megjelent 2023-as kortárs magyar irodalom antológiával is. Bár sok példányt nem hoztak belőle, a szerzők – miután bemutatkoztak és elmesélték, hogyan kerültek az írói pályára – felolvastak egyet-egyet munkáik közül, így némi ízelítőt kaphattunk az elhangzott remek írásoknál jóval többet is rejtő kötetből.

A nagyváradi vár F épületében megszervezett kötetbemutatón a közönséggel találkozott Bánki Éva író, költő, Csender Levente író, Sándor Zoltán író, műfordító, valamint velük beszélgetett a Petőfi Kulturális Ügynökség projektvezetője, Oberczián Géza író. A találkozás során megtudhattuk, az ügynökség célja a KMI 12 projekttel a már szakmailag elismert, illetve pályakezdő írók, költők támogatása, ugyanakkor az irodalom, az olvasás népszerűsítése, hiszen általában az a jellemző, hogy a múlt nagyjait ismerjük, a jelenkori tehetségek fölött azonban hajlamosak vagyunk elsiklani. Ahogyan arról a projekt elnevezése is árulkodik, ebben a kiadványban tizenkét szerző munkáit válogatják össze és adják ki a népszerűsítés céljával. A kötet további szerzői: Fehér Csenge, Gál János, Győrffy Ákos, Márton Evelin, Shrek Tímea, Szeder Réka, Szöllősi Mátyás, Temesi Ferenc és Zalán Tibor.

Ismerkedés a szerzőkkel

A nagykanizsai származású, jelenleg Budapesten, egyetemi oktatóként és természetesen író, költőként tevékenykedő Bánki Éva neve sokak számára lehet ismerős. Versei több irodalmi folyóiratban is megjelentek (Kalligram, Mozgó világ, Látó, Tiszatáj, Irodalmi Centrifuga, Napút). 2004-ben jelent meg első prózai műve, az Esőváros, a Magvető Kiadó gondozásában, amely elnyerte a Szépirodalmi Figyelő díját. További kötetei: Aranyhímzés. Egy Gellért-legenda; Harmonia terrena. „Ha te is velem akarsz élni…”. Misztériumjáték Árpád-házi Szent Erzsébetről, Szent Margitról és Jolántáról; Magyar Dekameron; A bűn nyelvét megtanulni. Tanulmányok a kemény krimiről; Fordított idő. A mély tenger névtelenjei stb. A Szépirodalmi Figyelő díja mellett 2008-ban a Mikes Kelemen Irodalmi Társaság Mikes Kelemen-díjában részesülhetett. A Váradon bemutatott antológiából egy olyan verset olvasott fel a beválogatott írásai közül, amely az Isten–ember közötti pásztor–bárány „kapcsolatot” boncolgatja, alkotásaiban észrevehető továbbá súlyos betegségének hatása világszemléletére.

Valamelyest könnyedebb témák irányába haladva ismerkedhettünk meg Csender Levente József Attila-díjas íróval, aki a ToiToi-vécében ragadt munkás Sanyi novelláját olvasta fel – mondanunk sem kell, a humoros írás el is nyerte a jelenlévők tetszését. Mielőtt azonban a helyzetkomikumhoz eljutottunk volna, az író székelyudvarhelyi gyökereiről mesélt, arról, hogyan jutott a határ másik oldalára és költözött Magyarországra, illetve arról, hogy hogyan lett belőle író. Középiskolásként díjat nyert a sárvári írótáborban – nyertes novellája a Magyar Naplóban jelent meg. Több írását is közölte Majoros Sándor, aki a prózarovat vezetője volt, és amikor már egy kötetre elegendő írása volt, a lap felajánlotta, hogy kiadja őket. Ettől kezdve műveit ez a kiadó jelentette meg. Novellákat ír, több magyarországi és külföldi folyóiratban is publikált. Regényei angol, spanyol, szlovák és román nyelven jelentek meg, és a Kossuth Rádió rádiószínházában is adásba kerültek már. Az írás mellett középiskolai magyartanár, a tehetséggondozást mindig is fontosnak tartotta. Néhány kötete: A különleges Meditittimó kalandjai. Mesék; Egyszer majd el kell mondani. Válogatott és ráadás novellák; Murokszedők. Novellák.

Sándor Zoltán kevésbé mosolyt fakasztó tematikájú, párbeszédes formában megírt szöveget olvasott fel. Az egzisztenciális válság tematikája mellett azonban számos más kérdést is szokott írásaiban boncolgatni, Oberczián Géza megjegyezte, mostanság mintha az eddiginél is többet foglalkozna például a moralitás kérdéseivel. Ez nem meglepő, hiszen egy olyan alkotóról van szó, aki jogot tanult, illetve szerzői tevékenysége mellett újságíróként, szerkesztőként is dolgozik, így széleskörű rálátása van a felmerülő témákra, illetve egy-egy eset/téma sok-sok szempontból is kíváncsivá teszi. A vajdasági szerző eddig megjelent kötetei között szerepel a A gonosz átváltozása, A szoba vagy a Föltámad a szél.