Balogh Péter és Angela alkotásaiból nyílt kiállítás a nagyváradi Körösvidéki Múzeumban

János Piroska

A micskei születésű szobrászművész nem lehet ismeretlen a nagyváradiak előtt, hiszen – különösen a rogériuszi negyedben élők – nap mint nap elhaladhatnak egyik köztéri szobra mellett a Magnólia-téren. Többek között ennek a szobornak a makettje is megtekinthető azon a kiállításon, amelyet szombat délben nyitottak meg a Körösvidéki Múzeum kiállítótermében. A helyszín azért is különleges, mivel az emeleti részen Balogh Péter egykori mesterének, Fekete Józsefnek a kiállítása látogatható. A művészházaspár közös tárlatán Balogh Péter szobrai, illetve első ízben közönség elé tárt grafikái mellett Balogh Angela, a szobrászművész feleségének faliszőnyegei, grafikái tekinthetők meg.

A tárlat megnyitóján az egybegyűlteket Cornel Abrudan, a Körösvidéki Múzeum Művészeti Szekciójának vezetője köszöntötte. „Balogh Péter – kétértelműségtől mentes – szobrászata az embert strukturális elemként ragadja meg és alkot belőle olyan életteli figurát, mely egy érzékenyített geometria ösztönös ritmusai mentén fejlődik tovább. A saját munkájába befalazott, alkotóereje vakmerőségéért büntetésül máglyaként elégő ember metaforája Balogh Péter életművét a – kultúránk tudatában oly mélyen gyökerező – építés mítoszának nagylelkű, szimbolikus kivetülésébe helyezi. Az építés eme spirituális életrajzából kiemeli az építmény végső kiteljesedésének, a forma akarata szerinti megszilárdulása fölött érzett diadalának pillanatát, nyugalommal és derűvel eltelten őrködve a talmiság – ezúttal már emberi – hivatása fölött” – idézte Cornel Radu Constantinescunak a szobrászművészről írt szavait, amely a kiállítást bemutató katalógusban is olvasható. Angela Balogh alkotásai kapcsán elmondta: ezekben a fokozott érzelmiség jelenik meg. „A Balogh Angela faliszőnyegeit díszítő, az elvonatkoztatás és a valóság határmezsgyéjén egyensúlyozó képek teljes kötetlenséggel adják át üzenetüket, mindenféle fölösleges konceptualizálás nélkül” – olvashatók Grigore Arbore művészettörténész sorai szintén a fentebb említett katalógusban.
 

Banner Zoltán művészettörténész a szobrászművész barátjaként szólalt fel. „Balogh Péter, bár Bukarestben telepedett le, művészete végig megőrizte a váradi szecesszió eleganciáját, illetve Várad költőjének, Ady Endrének, a saját közösséghez való rendíthetetlen hűségét” – fogalmazott, hozzátéve: „Balogh Péter ütötte az első rést a szocialista realizmus romániai falán. (…) Ő itthon, közvetlen közelről vívta meg az ellenféllel, az idegen ideológiával és annak hatalmi rendszerével a maga küzdelmét. Lépésről lépésre vívta ki a saját igazságának az érvényét, nem felszólalásokkal, botrányokkal, hanem a műtermi munka aszkétikus fegyelmével.” Munkái azt tükrözik, a szobrászat alapvető mondanivalója az ember marad, alkotásaira a drámaiság, monumentalitás, költőiesség jellemző – jegyezte meg a művészettörténész.

A kiállításmegnyitón jelen volt a művészházaspár lánya is, Angela Balogh Călin jelmeztervező, aki elmondta: harminc év telt el azóta, hogy szüleinek közös kiállítása nyílt. Számára nagyon megható, hogy ismét együtt láthatja ezeket az alkotásokat, fogalmazott, köszönetet mondva a Körösvidéki Múzeumnak a kiállítás megszervezéséért, illetve a tulajdonában levő néhány alkotás kölcsönzéséért. 
A kiállítás szeptember 5-ig látogatható.