Fejlődőben az érmelléki települések

Pap István

Kiskereki községben az egyik legjelentősebb előrelépés az, hogy hamarosan szennyvízhálózat lehet mindhárom hozzá tartozó településen. Nyíri Sándor, Kiskereki község polgármestere lapunknak elmondta, hogy az Anghel Saligny-program keretében nyert a projektjük, melyet öt községgel közösen nyújtottak be. Az elnyert támogatásnak köszönhetően mintegy 25 kilométernyi szennyvízcsatorna épül ki a három faluban körülbelül 37 millió lej értékben. A tervek most készülnek, feltehetőleg jövőre kezdődnek a munkálatok. Az elöljáró tisztában van az ezzel járó kellemetlenségekkel, hiszen mindhárom falu fel lesz túrva a munkálatok ideje alatt, de ez olyan fontos beruházás, amit meg kell csinálni – hangsúlyozta.
Egy másik fontos, mindhárom falut érintő beruházás a köves mezőgazdasági utak építése 1 millió euróból. Ez a pályázat is meg van nyerve, hamarosan aláírják a szerződést a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynökségével (AFIR). A mezőgazdasági utak kiépítésével tehermentesítik a környéken áthaladó országutakat és megyei utakat, ugyanakkor ezek az új utak jobb összeköttetést is biztosítanak a falvak között. A polgármester hozzátette, hogy van egy kis tó Kiskereki és Asszonyvására határában, „ez a mi kis turisztikai célpontunk, az oda vezető 600 méteres útszakaszt leaszfaltozzuk, hogy az emberek könnyebben ki tudjanak oda jutni” – fogalmazott. Régóta szeretnék már korszerűsíteni a kiskereki kultúrházat, és most ez a vágya is teljesül a helybelieknek, hiszen az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) keretében hőszigetelik az épületet és új villamosenergia-hálózatot is beszerelnek az ingatlanba. Szintén a PNRR-program keretében nyert két pályázatot is a község térfigyelő kamerák elhelyezésére mindhárom falu utcáin. „Most van 45 kameránk, de ha ezek a projektek megvalósulnak, akkor a már meglévőkhöz még hozzáadódik 125 kamera, ami azt jelenti, hogy minden utcát fogunk látni. Ez a sok szemetelő miatt van, de nem csak. Hál’ Istennek lopásról nem nagyon történnek bejelentések, de volt, hogy baleset miatt kérte a rendőrség a filmet és azt tudtuk biztosítani” – jegyezte meg a község vezetője. Ennek a projektnek további előnye az, hogy a térfigyelő kamerák működtetéséhez szükséges kábelrendszert is kiépítik, így a község nem kell majd külön fizessen az internetért egy szolgáltató cégnek. A projekt keretében számítógépeket, nyomtatókat, számítógépes programokat is beszereznek. Mindhárom falut érinti a Környezetvédelmi Alaptól (AFM) elnyert pályázat is, melynek értelmében elektromosautó-töltőállomásokat fognak építeni. Nyíri Sándor megjegyezte, hogy a kiskereki kultúrház felújításának a projektjében benne foglaltatik egy ilyen töltőállomás telepítése, ami az út mellett lesz. Az AFM-től elnyert pályázat szerint további öt elektromosautó-töltőállomás lesz: kettő Kiskerekiben, kettő Érkeserűben és egy Asszonyvásárán, olyan helyeken, ahol közel van a transzformátor.

Nem maradnak ki a fejlesztésből a tanintézmények sem: az érkeserűi 1–8. osztályos iskola hőenergetikai hatékonyságának növelésére nyertek pályázatot a PNRR-programon keresztül. Kicserélik az ajtókat, az ablakokat, leszigetelik a homlokzatokat. Ugyanilyen beruházás lesz a kiskereki óvodában és elemi iskolában is immár az AFM keretéből. Továbbá van még két nyertes projektjük, melyeknek köszönhetően eszközöket és bútorokat lehet majd beszerezni mindhárom falu tanintézményeibe. Megtudtuk, hogy Asszonyvásárán óvoda és elemi iskola működik, míg Érkeserűben és Kiskerekiben az óvodától a nyolc osztályos általános iskoláig van biztosítva az oktatás. Nyíri Sándor hozzátette, hogy körülbelül 330 diákja van a három iskolának, de sajnos a létszám folyamatosan csökken, 2008 óta mintegy százzal kevesebb gyerek tanul ezekben a tanintézményekben. Ennek oka jobbára az, hogy sok szülő Székelyhídra viszi gyerekét, aminek Nyíri Sándor nem sok értelmét látja, hiszen ezeknek a gyerekeknek az iskolai előmenetele egyáltalán nem jobb, mint az otthon maradottaké, sőt, a szülői felügyelet alól kikerülve mondhatni még rosszabbak is a tanulmányi eredményeik. Ehhez kapcsolódva hozzátette, hogy a népszámlálás adatai szerint tizenegy év alatt mintegy 200 fővel lett kevesebb a község lakossága, aminek a legfőbb oka az elöregedés. Nyíri Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatalok ma már nem mennek el olyan nagy számban, mint korábban, többen maradnak otthon, de nem is vállalnak már annyi gyereket, mint régebben.

Falvak fejlesztése

A felsoroltakon kívül több más fontos infrastrukturális fejlesztés is zajlik a falvakban. Érkeserűben épül a 180 férőhelyes sportcsarnok, ezt a munkálatot az Országos Befektetési Vállalat (CNI) égisze alatt végzik. A munkálat javában zajlik, az épület alapja már megvan, ez a beruházás az év végéig elkészül. Megnyert pályázatként lehet hivatkozni a kiskereki és az asszonyvásári sportpályák építésére, hiszen Cseke Attila korábbi fejlesztési miniszter aláírta mindkét projekt szerződését, csak éppen a pénzt nem rendelték még hozzá ezekhez a beruházásokhoz. Az elöljáró kifejezte reményét, hogy hamarosan ez is megtörténik. Most épül Asszonyvásárán egy multifunkcionális épület, ami elsősorban az ottani roma lakosság felzárkóztatását fogja szolgálni. Hasonlóan fontos beruházás az érkeserűi egészségügyi központ létesítése, amelyet egy határon átívelő együttműködési program keretében nyújtanak be két magyarországi partnerönkormányzattal, Újfehértóval és Nyírmártonfalvával közösen. Az érkeserűi egészségügyi központra maximum 830 ezer eurót lehet költeni, ezért az épület felhúzása mellett különböző orvosi, gyógyászati eszközöket is beszereznek, a központban ugyanis a tervek szerint általános orvosi rendelő, fogorvosi rendelő és gyógyszertár is lesz. „Már fel is vettük a kapcsolatot háziorvossal, fogorvossal. A tervező már készíti a terveket. Decemberben kell leadni a projektet, és ha nyer a pályázat, akkor leghamarabb jövőre kezdődhet el a kivitelezés” – mondta Nyíri Sándor. Végezetül említést tett a község saját költségvetéséből finanszírozott fejlesztésről is, a Kiskereki Polgármesteri Hivatal hátsó részének a korszerűsítéséről, ami már csak azért is indokolt beruházás, mert az épület elülső részének a felújítása már megtörtént.
A polgármester kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a gyors ütemű fejlesztések legnagyobb nehézsége az önrészek előteremtése, valamint a papírmunkák elvégeztetése. „A rengeteg előmunka sok pénzbe kerül, például az előtanulmányok elkészítése, de ki kell fizetni a konzultánst, a menedzsert is ahhoz, hogy pályázni tudjunk egyáltalán” – fogalmazott. Mindezen nehézségek ellenére a község nem akar hitelt felvenni, mert mint Nyíri Sándor fogalmazott, „addig akarunk nyújtózkodni, ameddig a takarónk ér. Nem tudom, hogy így lesz-e ezután is, de addig ne vegyünk fel kölcsönt, amíg nem muszáj”.