Bihardiószegi református ifjúság Réven

Ghitea Angéla

A Bihardiószegi Református Egyházközség szeptember 4–10. között Bara László esperes úr vezetésével egy tábort szervezett – a BGA támogatásával - az ifjúság számára a Nyugati-Kárpátok megtekintésére. Több lehetőség közül végül Révre esett a választás, egyrészt az ottani lelkész kollégával való jó kapcsolat, másrészt a gyülekezetben lévő szálláslehetőség és a környék csodálatos természeti szépségei miatt, s végül, de nem utolsó sorban Rév és Bihardiószeg gyülekezetének múltbeli összefonódása is a Rév melletti döntést adta. Tudniillik Rév egykori lelkésze Veres István, Handel Károllyal együtt a vasút építésekor meglátták, hogy a vízesés mögül denevérek repülnek elő, majd szóltak Czárán Gyulának, aki robbantással megnyitotta a révi cseppkőbarlang bejáratát. Nos, ez a Veres István lelkész később diószegi lelkész lett, innen a kapcsolódás a két gyülekezet között.

A tábor helyszínéül az ottani református gyülekezet ifjúsági háza szolgált. A résztvevők az ifjúsági csoport (IKE) alkalmaira járó fiatalok voltak. A tábor egyik célja a közösségépítés volt, hiszen ősszel indulnak újra az ifjúsági alkalmak rendszerességgel, a frissen konfirmáltak is csatlakoznak a régi tagokhoz, s ezért szükséges ennek a csoportnak egy jó közösséggé formálása. A hét programja fárasztó, de annál értékesebb volt. Megérkezésünkkor Papp Csaba, révi tiszteletes úr fogadott bennünket, aki a tábor alatt végig gondoskodott rólunk. Útbaigazításaival, jó tanácsaival segített bennünket Rév község megismerésében. Már első nap a templomba vezetett utunk, ahol a szép templom belsejének megtekintése mellett, a tiszteletes úr röviden ismertette velünk a település történelmét is. A hét folyamán, gyönyörű tájakon jártunk. A révi szorosban felkerestük a II. világháborús magyar határkövet, a révi cseppkőbarlangot, a felújított révi menedékházat. Túrázás közben a fiatalok megmártóztak a Sebes-Körös üde vizében, ami nagyon jól esett a 30 fokos melegben. A barlanghoz közel lévő vízesés különösen elnyerte tetszésünket. Mesebeli táj. Túráztunk vasúti síneken, meredek hegyoldali ösvényen, gyönyörű, csendes erdőben. Bejártuk a környéket: Királyhágót, Sonkolyost, Nagy Magyar barlangot és a révi szorost. Alkalmunk volt meglátogatni egy helyi fazekasműhelyt is, ahol kipróbálhatták a gyerekek az agyagozást, tányér és csuporkészítést, kerámiafestést. Nagyon tetszett a gyerekeknek. Nem távoztunk üres kézzel, az itt festett kerámiatányérokat hazavihették a fiatalok. A legemlékezetesebb „túránk” a Körösön való evezés volt. Sonkolyostól Révig leeveztünk a folyón. Itt senki nem maradt szárazon. Először úgy tűnt, hogy nem fog menni, de a fiatalok hamar rájöttek az evezés fortélyára és lassan, de sikeresen, Isten segítségével megérkeztünk Révre. Esténként ifjúsági bibliaórával, beszélgetésekkel, játékokkal zártuk a napokat. A hetet pedig egy közös istentisztelet zárta a révi gyülekezettel. Isten áldása legyen mindazok életén, akik segítettek abban, hogy ez a tartalmas, emlékekben gazdag táborozás létrejöhessen.