Gyakorlati problémái vannak a készpénzfizetés korlátozásának

Pap István

Napok, sőt hetek óta lázban tartja a romániai társadalmat a készpénzfizetés korlátozására vonatkozó intézkedés. Fandly Marius, a Bihar megyei adóhivatal helyettes vezetője portálunknak elmondta, hogy a törvény alapvető célkitűzése az adócsalás csökkentése, ugyanis „készpénzzel lehet adót csalni” – fogalmazott, ezért a tranzakciókat a bankokba akarják terelni, mert „a bankon keresztül menő pénzekkel kevésbé lehet fiktív tranzakciókat létesíteni. A Román Nemzeti Bank rendelkezése alapján a bankok minden tranzakciót jelentenek az adóhivatalnak, akár magánszemélynek, akár cégeknek a számlájáról van szó. Számlákat előre is, utólag is lehet gyártani, de a bankon keresztül menő pénzt nem lehet más dátumra kiállítani, mint amikor a pénz valóban elment, és megtörtént a tranzakció” – fogalmazott a szakember. Hozzátette, hogy a vonatkozó kormányhatározat már meg is jelent a Hivatalos Közlönyben, és november 11-től már alkalmazni is kellene. Csakhogy Marcel Ciolacu miniszterelnök hétfőn még találkozott a bankok képviselőivel, illetve a kis- és középvállalkozások képviselőivel is egyeztetni fog. „Ez furcsa helyzet, hogy a törvény már megjelent a Hivatalos Közlönyben és ezt követően folytatnak politikai egyeztetéseket” – jegyezte meg ennek kapcsán Fandly Marius.

Nincs elég ATM

Ennek az egyeztetés-sorozatnak az oka az lehet, hogy máris megmutatkoznak a törvény által előálló gyakorlati problémák. Ennek egyik fontos kitétele ugyanis az, hogy a jogi személyek pénztárában lévő készpénzösszeg a nap végén nem haladhatja meg az 50.000 lejt. Ennek kapcsán Fandly Marius elmondta, hogy régen létezett ez a szigorú kitétel, ami miatt a cégek munkatársai minden délután kellett rohanjanak a bankba, hogy betegyék a pénzt. Később azonban ezt a szigorítást megszüntették, mert a bankok öt-hat óráig tartanak nyitva, és a cégek emberei nem értek be időben a pénzintézetbe. „Most már azonban lehetőség van arra, hogy bármely ATM-nél leadják a pénzt. Ezzel az intézkedéssel korlátozni lehet azt, hogy a cégeknél több millió lejes állomány legyen, ami senkinek sem jó. Egyrészt megvan a veszély, hogy kirabolják a céget, másrészt ez a készpénz eddig valahol a szürke vagy a fekete zónában mozgott. Így viszont 50 ezer lejnél több pénz nem maradhat a kasszában, a többit be kell tenni a bankba, ez így hivatalos és így tiszta” – fogalmazott Fandly. A szóban forgó törvény lényeges kitételei közé tartozik az is, hogy a jogi és a természetes személyek közötti bevételek és kifizetések napi felső határa személyenként 5000 lej, illetve két természetes személy között naponta legtöbb 10.000 lejes készpénzfizetés történhet. Ennek kapcsán Fandly Marius elmagyarázta, hogy ha egy napon egy természetes személy például hat kifizetést eszközöl, akkor a törvény értelmében ezek közül a kifizetések közül külön-külön egyik sem haladhatja meg az ötezer lejt, illetve a hat kifizetés összesen nem haladhatja meg a tízezer lejt. Mindezeknek az intézkedéseknek pénzügyi infrastrukturális vonzatai vannak: valószínűleg nincs elég ATM az országban ahhoz, hogy ezeknek a rendelkezéseknek zökkenőmentesen eleget lehessen tenni. Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a szenátus elnöke hétfőn kijelentette, hogy mielőbb felül kell vizsgálni a készpénzfizetés korlátozását, mert az ország bankautomata-hálózata nem képes fenntartani az intézkedést. Ciucă úgy vélekedett, vagy visszaállítják a készpénzfizetéshez eredetileg megszabott 10 ezer lejes felső határt, vagy találnak egy másik megoldást a bankszektor és a többi érintett intézmény képviselőivel folytatandó egyeztetések után. Ennek kapcsán Fandly Marius elmondta, hogy az ATM-rendszer ezzel az intézkedéscsomaggal valószínűleg meg lesz terhelve, és földrajzilag is hátrányos helyzeteket teremt, mert például Nagyváradon sok ATM működik, de a vidéki kisvárosokban nem mindenhol működik annyi és olyan típusú, ahol például a cégek a készpénz leadást meg tudják oldani. „Ez egy reális probléma és a bankrendszernek még dolgoznia kell azon, hogy ez jól működjön” – fogalmazott.

Komoly szigorítás

A pénzügyi szakember az egyik legfontosabb szigorításnak nevezte azt, hogy a cégek ügyvezetői most már nem hitelezhetik meg saját cégüket készpénzzel, ezt mostantól kizárólag bankon keresztül tehetik meg. „Ez azért jó adóügyi szempontból, mert nagyon sok cég úgy működik Romániában, hogy öt-tíz éve folyamatosan veszteséges, és a cégek ügyvezetői folyamatosan táplálják be a pénzeket a cégbe. Egy normális piacgazdaságban, ha egy cégvezető azt látja, hogy a vállalkozása két-három évig veszteséges, akkor bezárja és befejezi a tevékenységet, nem otthonról hoz be pénzt a cégbe. Az ilyen készpénzzel történő finanszírozásokkal sokan a fekete munkát fizetik, illetve a cégek így fehérítik ki a fekete jövedelmeket. Ennek a szigorításnak köszönhetően azonban az adóhatóság immár pontosan látja azt, hogy mikor és mekkora összeg került a cég számlájára, és a gyanús pénzmozgásokat azonnal tudja ellenőrizni” – jelezte Fandly Marius.

Az igazgató-helyettes a továbbiakban kifejtette, hogy ezzel a törvénnyel az adócsalást végképp kiiktatni nem lehet, de lassítani igen. Elmondta, hogy az országban a legnagyobb mértékben az áfával csaltak a cégek, de a bevezetett intézkedéseknek köszönhetőn jelentősen csökkent az az összeg, amivel úgymond játszani lehet. Eddig ugyanis „a cégek áfás számlákat gyártottak, azokat kifizették készpénzben, de ezek valósághozadéka nem biztos, hogy mindig megfelelő volt” – emelte ki. Éppen ezért a cégek közötti, készpénzben történő tranzakciókat napi ötezer lejről ezer lejre vitte le a törvény. A megyei adóhivatal igazgató-helyettese hangsúlyozta: „ezzel az intézkedéscsomaggal a nyugat-európai mintát veszi át Románia. A svédeknél és a dánoknál, ahol a legjobb az adóbehajtás, ott is 90–95 százalékos ez az arány, tehát ott is az adó 5–10 százalékát elcsalják. Romániában az áfa esetében 75–80 százalékon vagyunk, a többi adónemnél egy kicsivel jobban állunk. Ezeken a mutatókon szeretnénk ezekkel az intézkedésekkel javítani. Az adócsalást ezzel megszüntetni nem lehet, de mindenképpen az a cél, hogy csökkenjenek az adócsalások” – hangsúlyozta.

Nincs negatívum

Fandly Marius reagált arra is, hogy a közbeszédben meglehetősen elterjedt az a vélemény, miszerint a készpénzfizetés korlátozásával az emberek pénzügyi szabadságát korlátozzák, illetve, hogy ezzel csak a bankokat segíti a kormány. Fandly Marius szerint azonban ebben a törvényben a nyugat-európai normákhoz való igazodást kell látni, „hiszen a fejlett országokban a készpénztranzakciók nagyon kis összeget tesznek ki, és szinte minden átutalás elektronikus úton történik” – fogalmazott. Véleménye szerint a korlátozásnak valójában nincs negatív hozadéka, és az sem reális félelem, hogy itt pusztán a bankok megsegítéséről lenne szó. Már csak azért sem, mert mint kiemelte, sok banknál a magánszemélyek közötti kifizetések kezelésiköltség-mentesek, és a készpénzfelvételből sem származik bevételük a bankoknak.

Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn kijelentette, hogy a készpénzfizetés korlátozása nem politikai kezdeményezés, hanem erre az országos adóhatóság tett javaslatot az adóelkerülés visszaszorítása érdekében. Ennek kapcsán Fandly megjegyezte, hogy az adóhatóság nem áll elő törvényjavaslatokkal, csak abban az esetben fogalmaz meg javaslatokat, ha erre megkérik, és nyilván ez történt most is.