Nem találkozik a kereslet és a kínálat a munkaerőpiacon

BN-összeállítás

Megváltoztak az erőviszonyok a munkáltatók és a munkavállalók kapcsolatában, legalábbis Bihar megyében. Régen a munkáltatók diktálták a feltételeket, mára azonban megfordult a helyzet, mert hatalmas a munkaerőigény, viszont nagyon kevés a szabad munkavállaló, így utóbbiak válogathatnak a kínálatból és könnyen munkahelyet váltanak, ha nem elégedettek a munkaadók kínálta feltételekkel. A hatalmas munkaerőigény megmutatkozott a legutóbbi állásbörzén is, amit a Bihar Megyei Foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM) szervezett, és amelyen több mint 2000 állást kínáltak fel, alkalmanként igen szép fizetést ígérve az embereknek. „Óriási a munkaerőhiány. (…) Középfokú végzettségű, műszaki ismeretekkel rendelkező személy, aki tudja, hogyan kell beállítani a gépeket, nettó 6000–7000 lej között kereshet, ami korábban Nagyváradon elképzelhetetlen volt” – mondta Békési Csaba, az AJOFM igazgatója. Hozzátette, hogy valóságos válságról van szó, aminek nagyságáról képet lehet kapni csupán abból is, ha valaki megpróbál kőművest vagy vízvezeték-szerelőt alkalmazni.

A Bihar megyei munkaerőpiac szerkezete a rendszerváltástól kezdődően alakult át, amikor lényegében megszűntek a kommunizmusban épített ipari termelőegységek. Sokan emiatt átképezték magukat, mások nyugdíjba vonultak, illetve nagyon sokan külföldre mentek. A kiesést a helyi gazdaság és munkaerőpiac nem tudta pótolni, annál kevésbé, hogy 2009 után megszűntek a szakiskolák, tehát nem is volt már honnan szakképesített utánpótlást várni. A nagyváradi ipari parkok létesítésével a város újraiparosodott, és a folyamat továbbra is tart, csakhogy ezt az utolsó helyi humánerőforrás-tartalékból sikerült megvalósítani. Beindult a duális képzés is, olyan oktatási rendszer ez, amelyben a diákok a gyárakban tanulnak szakmákat, de ez a képzés egyelőre messze nem elégíti ki a keresletet. „Az oktatási rendszer nem tudja egyik napról a másikra kielégíteni a keresletet. Jön egy olyan gumiabroncsgyár, mint a Nokian, amelyik vegyészeket keres, de két évig is eltarthat, amíg egy iskolát akkreditálnak. Ez azt jelenti, hogy az első szakemberek öt év múlva jönnek ki, miközben a beruházónak most van rájuk szüksége” – fogalmazott Békési. Az igazgató elárulta, hogy bár megnövekedett az igény a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében is, de a legnagyobb kereslet a szakképzetlen munkások iránt van. „Az üres állások több mint 70 százaléka az alacsonyan képzett, egyszerű operátorok számára van” – mondta. A kereslet pedig egyre nő mind a szakképzett, mind pedig a szakképzetlen munkaerő iránt.

Mint azt már megírtuk, a munkaerőhiány a rendvédelmi és állambiztonsági intézményeket is érinti, ezért már ezek is az állásbörzén keresnek dolgozókat a csendőrségre, a tűzoltóságra, a határrendészetre stb. Miután évekig több mint három jelentkező jutott egy helyre az altiszti iskolákban, addig a tavaly őszi vizsgákon ez az arány mindössze 1,3-ra csökkent. Idén a csendőrség, a határőrség és a börtönök altisztképző iskolái országszerte 2700 szabad helyre keresnek munkatársat, a helyeket pedig vásárokon, iskolákban és az interneten hirdetik meg. Ioan Bogdan ezredes, a Bihar megyei csendőrség vezetője azt mondta, hogy Bihar megyében az állami szervek mintegy tíz százalékos létszámhiánnyal küzdenek, ami még mindig jobb, mint az országos szinten tapasztalható 25 százalékos hiány. A szociális válságok, a járványügyi korlátozások, az ukrajnai háború kitörése csökkentette az egyenruhás állások vonzerejét, ráadásul a fizetések sem valami csábítók. „Egy csendőr körülbelül 4000 lejt keres, túlórákkal, hétvégi műszakokkal, szolgálati idővel együtt. Egy munkás ugyanennyit kereshet bármiféle kockázat és megszorítás nélkül” – mondta Bogdan.

Éppen ezért egyre több munkáltató nyugdíjasokat alkalmaz. Ennek megvan az az előnye, hogy már szakképzett munkaerőről van szó, a hátránya viszont ennek a megoldásnak az, hogy a nyugdíjas bármikor „odébb állhat”. „Hatvan nyugdíjas alkalmazottunk van, jövőre a számuk eléri a százat” – mondta a Bihoreanulnak Călin Ungur, a Nagyváradi Hőszolgáltató igazgatója. Ez azt jelenti egyébként, hogy a vállalat alkalmazottainak közel húsz százalékát hamarosan nyugdíjasok teszik majd ki. Ungur hozzátette, a helyzetüket csak nehezíti az, hogy bezárt Romániában az egyetlen olyan szakiskola, ahol kazánkezelői szakképzést oktattak, így a Hőszolgáltató kénytelen a munkahelyen kiképezni a szakszemélyzetet.

Az állami vállalatok helyzetét nehezíti a magánszektor konkurenciája. Igaz ez a Nagyváradi Polgármesteri Hivatalnak alárendelt vállalatokra is. A Nagyváradi Vízművek hat százalékkal emelte a tervezőmérnökök fizetését, a munkásokét tizenkét, a sofőrök és haszongépjármű-kezelőkét pedig 18 százalékkal, de ez sem segít. A Helyi Közszállítási Vállalat hasonló helyzetben van: legalább tíz buszsofőrre lenne szükségük, de nincsenek jelentkezők, vagy ha jönnek is, pár hónap múlva tovább állnak néhány száz lej plusz jövedelem kedvéért, árulta el a hetilapnak Adrian Revnic, a vállalat igazgatója.

Import munkaerő

Ma már nincs is hírértéke annak, hogy a cégek az ország más részeiből vagy külföldről behozott emberekkel igyekeznek pótolni az akut munkaerőhiányt. A legtöbb külföldit távol-keleti országokból, Sri Lankáról, Nepálból, Bangladeshből hívják be, de azon kívül, hogy a formalitások elintézése alkalomadtán nagyon hosszú ideig, akár 6–8 hónapig is eltart, ami nagy hátránya ennek a megoldásnak, bebizonyosodott az is, hogy az Európai Unión kívüli országokból behozott munkások csak ugródeszkának tekintik Romániát. „Télen volt 23 szudáni alkalmazottunk, akiknek szállást, étkezést, mindent biztosítottunk. Tavasszal, egy nappal azután, hogy megkapták a fizetésüket, mindannyian eltűntek” – nyilatkozta Valeriu Trip, a Valtryp cég tulajdonosa. Ehhez hasonló történetet mesélt egy másik cégvezető is. Az építőipari szektorban tevékenykedő vállalat az idén ezer munkást hozott be Ázsiából, de őszre mindössze százan maradtak belőlük. Nyugat-Európa túlságosan nagy csáberőt jelent az Afrikából, Ázsiából érkezett munkások számára, ezért többségük csak 2–3 hónapig dolgozik Romániában, míg annyi pénzt össze tudnak gyűjteni, hogy tovább tudjanak menni Nyugat-Európába. A hazai cégek pedig nem tudnak annyi fizetést kínálni, hogy a dolgozók Romániában maradjanak. Călin Roman, az Erbaşu Transilvania cég igazgatója kifejtette: vannak cégek, amelyek havi 1800 euróért sem találnak szakképzett munkaerőt, ugyanis a munkaerőhiány nemcsak Romániában, hanem Nyugat-Európában is gond, tehát Angliában, Németországban, Franciaországban stb. is kénytelenek a munkáltatók emelni a fizetéseket, így a romániai bérek bár emelkednek, továbbra is jelentősen elmaradnak a nyugat-európai fizetésekhez képest.

Mesterséges intelligencia

A jelen egyik nagy kihívását a mesterséges intelligencia elterjedése jelenti, mely komoly kihatással lesz a munkaerőpiacra is. A Bihar megyei munkaerőhiányra is megoldást jelenthet a modern technológia, ugyanis egy sor munkakört automatizálni lehet, sőt most már a komplexebb munkaköröket is rá lehet bízni a mesterséges intelligenciára. Csakhogy ez a technológia jelenleg még túlságosan drága, ezért a Bihar megyei cégek továbbra is az emberi munkaerőt keresik. Viszont a fejlődés elől nem lehet kitérni és a modern technológia nálunk is át fogja rendezni a munkaerőpiacot. „Öt-tíz éven belül valószínűleg eltűnnek a telefonos diszpécserszolgálatok, az utazási irodák, a sofőrök és a futárok, és helyüket szoftverek, önjáró autók és drónok veszik át” – jósolta Békési Csaba. A szakember meglátása szerint a technológia fejlődésével új munkakörök jelennek majd meg a piacon, például az okosgépek beállítására szakosodott szakemberek, a kiberbiztonsági szakértők, a közösségi média és digitális marketing szakemberek, a drónkezelők stb.

Illusztráció. Fotó: Alexandru Nițescu