Néhány pontosítás a Leşu-gáttal kapcsolatban

Péter Sándor

A most 50 éves gátnak az eredeti tervek szerinti neve Lesu víztározó (Acumularea Leșu) volt. Ezt a nevet közvetlenül a gát alatti első baloldali völgyről kapta. Abban az időben a fő gáttervező cégnél, amely Románia szerte a legnagyobb gátakat tervezte (I.S.P.H. București), az volt a szokás, hogy az elnevezéseket a legközelebbi mellékvölgy után, vagy a legközelebbi település után adják. Így próbálták elkerülni a kommunista időkben „divatos” elnevezéseket. Csak a felavatás után, 1974-ben kezdtük meg a gát alvízi oldalán a vízerőmű építését. De ezt már az energetikai minisztérium és nem a mezőgazdasági finanszírozta.

Megjegyzem, hogy a Kőszeghy mérnök 1919-es írása a Jád-völgyi gát alatt helyileg pontosan ezt a Lesu gátat érti, mert itt legszűkebb a völgy és mögötte pedig a völgy „kinyílik” és így megfelel nagy vízmennyiségnek a tárolására. Ide tartozik az is, hogy a jobb parti ásások során megtaláltuk az 1900-es évek elején készült geológiai kutatások nyomait is.

És még egy ok, ami miatt feltétlenül az eredeti Lesu nevet kell használni: két évre a Lesu gát átadása után kezdődött meg a „Drágán – Jád völgye”

vízenergetikai rendszer építése. Erre is utal Kőszeghy mérnök írása. Ennek a beruházásnak a keretében a Jádon még három, különböző funkciókat ellátó gát is épült. A Kirligáti (Cârligați) gát a Jád-völgyében, Biharfüred közelében épült. A nevét a közeli völgyről kapta. Ennek a feladata a Drágán tó vízhozamának növelése. A tárolt vizet egy 8 kilométer hosszú alagúton vezetik át a Drágán tó végébe. Ilyen módon ez a vízhozam több energiát termel a Jádremetei erőműben, mint amennyit termelne a Lesu erőműben. A Munteni gát a nevét a közeli faluról kapta. Az itt tárolt vizet az ottani földalatti

vízerőműben hasznosítják. Ezzel növelik meg a Jádremetei vízierőműből 5 kilométeres alagúton érkező vízmennyiség energiatermelését.

A Bulz (Csarnóháza) gát és tó a község belterületén lett kiépítve. A gát feladata, hogy szabályozottan és egyenletesen 24 óra alatt engedje a Sebes Körösbe a Jádból és Drágánból földalatt rövid idő alatt – néhány óra - befolyó vízmennyiséget.

A fentiek alapján – remélem – sikerült tisztázni, hogy a Kőszeghy mérnök által emlegetett Jád-völgyi gát ugyanaz, mint a mindenki által ismert Lesu gát. A különbség csak annyi, hogy annak idején beton építményt akartak volna létrehozni, helyette egy 60 méter magas kőhegy lett, de ez a gát is szerves része a Drágán és Jád-völgyi vízierőmű-rendszernek.