Komoly bírságot fizet Románia a veszélyes hulladéktárolók miatt

ERDON-összeállítás

Románia 2007-es EU-s csatlakozása idején 68 veszélyes hulladéklerakó volt az országban, melyeket a hatóságok becslése szerint 2009-re számoltak volna fel. Ebből 12 Bihar megyében volt: három régi szeméttelep Nagyváradon, Élesden és Belényesben, továbbá kilenc ipari hulladékraktár (négy az egykori Alumina gyáré, egy a Sintezáé, valamint kettő-kettő az egykori berettyószéplaki Crișana finomítóé és a Petrol Derna cégé) – írja a Bihoreanul hetilap. Az ígéret ellenére ezeket a szennyező helyeket nem számolták fel, 2018-ban az Európai Bizottság kérésére az EUB megerősítette, hogy Románia az egyetlen EU-s ország, amely nem teljesítette környezetvédelmi kötelezettségeit, ezzel veszélyeztetve az állampolgárok egészségét. A csatlakozás óta a hulladéklerakók több mint felét felszámolták, de még mindig van 31, Bihar megyében pedig kilenc, a három szeméttelep területét ugyanis megtisztították.
Tekintettel arra, hogy Románia nem teljesítette kötelezettségét, az EUB 2023. december 14-én új határozatot hozott, amelyben 1,5 millió eurós bírságra ítélte az országot és napi 600 eurós büntetésre minden egyes veszélyeshulladék-lerakó után. A hatalmas bírság mellett Románia tehát napi 18.600 eurót kell fizessen mindaddig, míg meg nem tisztítja a hulladéktárolók területét. A határozat kihirdetése óta sem a kormány, sem a Környezetvédelmi Minisztérium nem foglalt nyilvánosan állást, és nem terjesztett elő stratégiát a probléma orvoslására.
Bihar megyében a környezetvédelmi őrség negyedévente ellenőrzi a kilenc raktárat, a bírságok nagy része viszont kifizetetlen marad, mert a területet birtokló vállalatok többsége csődbe ment. Az egykori Petrol Derna két, összesen 8100 köbméter olajmaradványt tartalmazó tározóját bírósági felszámoló igazgatja. Időnként árverésre bocsájtják a területet, de senki nem akarja megvásárolni.  A két berettyószéplaki területen összesen 58.500 köbméter olajmaradványos tározó várja a tisztítást.
Az egykori Borsi úti Alumina gyár 3 millió tonna vörösiszapot tartalmazó tározója két aktív cég – a kolozsvári New Tehnology Effect és a Bihar megyei Fibrocim – tulajdonába került. A kolozsvári cég tervei közt szerepelt, hogy megtisztítja a hozzá tartozó három lerakatot, de a projektet a Környezetvédelmi Minisztérium elutasította, azzal az indokkal, hogy túl sokáig tartott volna. A Fibrocim pedig jelenleg perben áll a kormánnyal az iszap alatti terület tulajdonjogáért, ami az egykori gyár privatizációja után nem volt tisztázva. A váradi Sintezához tartozó terület megtisztítását a Bihar Megyei Környezetvédelmi Ügynökség utasította vissza, mivel a tavaly benyújtott projektben nem biztosították a mérgező vizek megfelelő kiürítését. A fentiek mind arra utalnak, hogy Bihar megyében még sokáig megmaradnak a szennyező területek, a lakosok pedig fizethetik a hatóságok nemtörődömségének árát.