A kálium és a foszfor jelentőségéről

Nagy László agrármérnök, érmelléki falugazdász

Kertünk, földterületeink számára a tápanyaggazdálkodás és -feltöltés rendkívül fontos ebben az időszakban. A talaj megfelelő szerkezeti és tápanyagszolgáltató állapota nagymértékben függ attól, hogy ősszel, télen milyen minőségben és mennyiségben tudjuk szerves és/vagy szervetlen trágyával feltölteni a talajt a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokkal. Ez összetett és nagyfokú körültekintést igénylő munkafolyamat, mivel a tápanyagszolgáltató képesség talajonként eltér, ráadásul a különböző növényeknek más-más tápanyagigényei vannak, amit nagymértékben befolyásol a talajról lekerülő vagy éppen rajta lévő növényzet.

Minden trágya másként hat a talajra és eltérő az összetételük, más a mechanizmusuk. Az egyik legjobb megoldás a megfelelően kezelt szerves trágya, ezen belül az istállótrágya és a komposzt. Ezek a szerves trágyák a talajélet számára rendkívül fontos szerves anyagokat, humuszt, valamint nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaznak, ilyen például a nitrogén, a foszfor, a kálium, a magnézium, a vas, a kén, a bór. A növények számára teljesen mindegy, hogy a tápelemeket milyen trágyából kapják, a lényeg, hogy felvehető helyen és formában legyen megtalálható a számukra. A túladagolás elkerülése végett és a megfelelő mennyiségű tápanyag kiválasztása miatt érdemes időközönként talajtani vizsgálatot végezni, ami környezetvédelmi szempontból is fontos.

Miért szükséges a műtrágyázás? Az alacsony állatlétszám következtében nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű szerves trágya növénytermesztési igényeink kielégítésére. Sajnos manapság a szerves anyagok beszerzése egyre nehezebb és körülményesebb, így a tápanyagokat szervetlen anyagokkal igyekeznek pótolni a gazdák. Kisebb területen, a kertekben, vidéken azért még mindég a szerves trágya bizonyul a legjobb választásnak! Tudni kell, hogy a fahamu sok káliumot tartalmaz. Kerti növényeink közül a burgonya, a gyökérzöldségek, a szamóca és a bogyós gyümölcsűek igényelnek több káliumot, de emellett ne feledkezzünk el a nitrogén és a foszfor iránti szükségleteikről sem. Lássuk külön-külön ezek fontosságát.

Nitrogén tekintetében csak a legszükségesebb mennyiséget adagoljuk áttelelő növényeink számára, mivel a kimosódás veszélye nagymértékű, valamint a nitrogén a zöldtömeg növeléséért felelős, ami ebben az időszakban nem indokolt. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk a növénymaradványok lebomlásának elősegítésére adagolt nitrogén műtrágya szerepét, hiszen a talajban élő, lebontást segítő baktériumok használják fel a talaj nitrogénkészletét.

A foszfor és a kálium hatóanyag-tartalmú műtrágyák oldódása jóval lassúbb folyamat, ezért az ilyen típusú műtrágyák kiszórása ősszel, télen, legkésőbb kora tavasszal javasolt. Ezen típusú műtrágyákat nagyon fontos beforgatni a talajba, igyekezni kell, hogy a gyökérzónába kerüljenek. Az így kijuttatott foszfor és kálium tavasszal a növények számára megfelelő helyen és felvehető formában lesz. A megfelelő káliumellátásban számos előny rejlik: javítja a vízfelvételt és a vízmegtartó képességet, fontos szerepe van a szénhidrátképződésben, csökkenti a fagyérzékenységet, javítja a tápanyagraktározást a növényben. Ezen felül a cukorképződésben, a szín- és aromaanyagok kialakulásában játszik fontos szerepet, továbbá segíti a szövetek beérését.
A megfelelő foszforellátás szintén fontos és hasznos. Növeli a növények betegségekkel szembeni ellenálló képességét, a gyökérzetnek pedig erőteljesebb növekedést biztosít. A foszfor fokozza a szárszilárdságot, a virágzás mértéke és a megtermékenyülés szempontjából is fontos, tehát kedvezően hat a termés minőségére.

Nagyon fontos viszont, hogy növényeink fejlődéséhez csak annyi tápanyagot biztosítsunk, amennyire szükségük van. Kerüljük a talaj túlzott műtrágyázását, mivel bizonyos határ felett már rontják annak kondícióját, terhelik a környezetet, ezáltal a növényeinkre is káros hatással lehetnek.