Falusi tisztaszobát és mellszobrot avattak Bihar községben

Ciucur Losonczi  Antonius 

A rendezvénysorozat keretében délután a Tanoda Egyesület Falusi porta című kiállításának megnyitóját tartották az udvaron, a Bihari Polgármesteri Hivatal régi épülete előtt, melynek egyik helyiségében tisztaszobát rendeztek be. Az érdeklődőket Kecse Gabriella egyesületi elnök, magyar és néprajz szakos tanár köszöntötte. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az első és második világháborúról szóló állandó tárlat mellett nyílt meg a tisztaszoba. Arra kérte a jelenlevőket: ennek megtekintése után is bátran mondják el a véleményüket, hiszen fontos a visszajelzésük, és akár az is előfordulhat, hogy a látogatás közben valamilyen régi emlék idéződik fel bennük. Kolozsvári István, a Bihari Népművészeti Egyesület elnöke arról beszélt, milyen fontos megbecsülni a régi tárgyi és szellemi emlékeket, hiszen – mint fogalmazott –visszatükrözik a múltunk egy szeletét. Megjegyezte: sokan úgy tekintenek ezekre, mint valami használhatatlan régiségekre, holott ezek üzenethordozók, ahhoz hasonlóan, ahogyan II. Rákóczi Ferenc is egy követendő példakép, „zsinórmértéke” mindannak, ami  hitünk és identitásunk lényege.

Az ünnepség később a római katolikus egyházközségnek az óvoda melletti telkénél folytatódott, ahol egy II. Rákóczi Ferenc-mellszobrot avattak, melyet az alkotója, Túri-Török Tibor keszthelyi képzőművész ajánlott fel a Rákóczi Szövetségnek, és ennek köszönhetően került Bihar községbe. Itt Csorba Mihály történelemtanár, a helyi Gáspár András Általános Iskola igazgatója üdvözölt mindenkit, arra hívva fel a figyelmet, hogy a környékbeli kuructoborzó központok közül a bihari volt az egyik. Össze is gyűlt a földvárban néhány ezer ember. Három csapatfőnökük volt, Jármy Ferenc, Tordai Ferenc és Székely Mózes, és mindhárman Bihar községben hunytak el. 

Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke beszédében hangsúlyozta: fontos, hogy méltó helyen legyenek emlékhelyei a magyar történelem nagy alakjainak. Úgy fogalmazott: Rákóczi egy integráló személyiség volt, jelszava – Istennel a hazáért, és a szabadságért – napjainkban is aktuális,  és örvendetes, hogy a szoborállítás egy összefogás eredményeként (iskola, egyház, civil szervezet) valósult meg. Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke megjegyezte, hogy Bihar megye mindig is jeleskedett a közösségépítés terén, és azon meggyőződésének adott hangot, hogy a szobor annak a jele, hogy érdemes a múltba kapaszkodni, a jövőért. Szilágyi Zoltán polgármester szerint a szabadság – amiért Rákóczi is küzdött – lényege a kölcsönös tisztelet és megértés. Az alkotást Kiss Albert bihari római katolikus plébános, esperes-kanonok és Pál László paptamási református lelkész áldották meg.

Mindkét helyszínen felléptek a Nagyváradi Művészeti Líceum tanulói: Bacsó Ágnes, valamint Vura János tanár tanítványai, illetve a szobornál Létai Krisztián, a Gáspár András Általános Iskola diákja is szavalt. A koszorúzás után vitakört szerveztek a demokráciáról, melyen művészetis és eminescus fiatalok vívtak szellemi párbajt egymással, Jakab Gábor logikatanár irányításával.